Sárga matricát kapnak a csillagos házak

Április közepéig mind az 1571 egykori csillagos ház matricát kap, hogy közös emlékezésre szólítsák fel az ott élő lakosokat. A kezdeményezéshez holokauszttúlélők is csatlakoztak, akikkel az OSA Archívumában tartott sajtótájékoztatón beszélgettünk.

Március 31-jén volt éppen hetven éve, hogy megjelent az a kormányrendelet, ami arra kötelezte a magyar zsidókat, hogy hatéves kor felett sárga csillagot viseljenek. Ez Magyarország lakosságának 6, Budapestnek 20 százalékát, mintegy 200 ezer embert jelentett. Erre a dátumra emlékezve tartott ma sajtótájékoztatót az OSA Archívum a holokauszt-emlékév kapcsán indított, Csillagos házak című programjáról.

Januárban indult az OSA Archívum Csillagos házak című programja, amelynek célja, hogy Budapest lakóit szembesítse a közös múlt egy tragikus fejezetével, amikor 1944 nyarán közel kétezer budapesti épületre kellett kitenni a „kanárisárga” csillagot, jelezve, hogy ott zsidók laknak. Mint a program elindítása után kiderült: a fővárosiak többségének fogalma sem volt róla, hogy közel 2000 olyan ház volt Budapesten, ami csillagos, azaz zsidó ház volt – ebből 1571 ma is áll. A budapesti zsidóknak, otthonukat elhagyva, ezekbe a házakba kellett egyik napról a másikra beköltözniük.

Ott lőtték agyon

„A költözés, az durva eufemizmus. Nagyjából azt tudtunk magunkkal vinni, ami egy kezünkben elfért” – mondta az Indexnek Horváth Ágnes, akivel az OSA Archívumában tartott sajtótájékoztató után beszélgettünk, és aki önként jelentkezett, hogy csatlakozik a Csillagos házak programhoz, mert szerinte erről a dologról beszélni kell. „Bár érzelmileg nagyon megterhelő, hiszen sorra jönnek fel újra az emlékek” – mondja a 79 éves, egykori középiskolai tanár, akinek 54 családtagja halt meg a holokauszt alatt, köztük édesanyja is.

„Iskolából jöttünk haza egyik nap, és nagyon meleg volt, úgyhogy levettem a kabátomat. Az iskolaköpenyemen azonban nem volt rajta a sárga csillag. Édesanyámat ezért úgy megverték, hogy bevérzett a tüdeje, és azonnal kórházba került. A János-kórházban nagyon jól bántak vele. Az orvosa azonban egy helyszíni ellenőrzés során azt találta mondani a nyilasoknak, hogy itt nincsenek zsidók, csak betegek. Ott helyben, a betegei előtt agyonlőtték.” Anyja a kórházból egyenesen a gettóba került, nem élte túl. Horváth Endréné, Ági nénit végül a nagymamája nevelte fel. 48 évig tanított középiskolában, 13 osztályt vitt el az érettségiig, de ahogy mondja, a holokausztra a tananyagban valahogy sosem maradt idő. „Nem rosszindulatból, csak negyedikben már annyira közel van az érettségi, hogy pont a huszadik századról nem beszélgetünk.”

Horváth Ágnes azt mondja, hogy ma is fél, de tudja, hogy ezt senki, még a saját lánya sem értheti meg. Ez belülről jön, már-már ösztönös.

Tudni kell róla

Rév István, az OSA igazgatója elmondta, ők a Csillagos ház programot a budapestieknek csinálják, csakúgy, mint a Budapest 100-at, aminek szintén ők a kezdeményezői. Úgy gondolják, ez egy ugyanolyan történelmi tény, mint például az, hogy mikor épült a Lánchíd. Ez nem azt jelenti, hogy a budapestieknek szégyenkezniük kellene emiatt, de tudniuk kell róla.

 A teljes cikk itt olvasható.