Román felelősségvállalás a jászvásári pogromért, de kiújuló nézetkülönbség Trianon kapcsán

Az állam, ahelyett, hogy megvédte volna őket, hátat fordított a moldvai, a besszarábiai és a bukovinai zsidóknak, mondta Klaus Johannis a iaşi-i pogrom 78. évfordulóján.

Az államfő szerint a mai romániai társadalomban is megvan a szélsőségesség kockázata – írja a maszol.ro. „78 évvel ezelőtt Iaşi utcáin a zsidó lakosság üldöztetésének, elfogásának és megsemmisítésének ördögi folyamata zajlott. Moldva fővárosa zsidó lakosságának fizikai megsemmisítése egy kegyetlen és gyáva terv részét képezte, amely a besszarábiai és a bukovinai zsidókra is kiterjedt. Az egykor békés és csendes régi vásártér környékén olyan mészárlás ment végbe, amelynek brutalitása nehezen fogható fel egy modern társadalomban: a járdákon, köztereken, közintézményekben és a halálvonatokban adták ki utolsó leheletüket sokan azok közül, akik ma a jászvásári zsidó temetőben nyugszanak” – olvasható az elnöki üzenetben, amely kitér arra is, hogy az áldozatok között öregek, nők és gyerekek is voltak, és az állam, amelynek az lett volna a feladata, hogy megvédje őket, hátat fordított nekik.

Johannis kiemeli, hogy napjaink hatalmas előnye a szólásszabadság, így nyíltan lehet már az európai zsidók tragédiájáról beszélni, megemlékezni a holokauszt-áldozatokról, és ezáltal kiküszöbölhető a 78 évvel ezelőtti bűncselekmények elbagatellizálása. Románia változik, a fiatal nemzedék pedig megértette, hogy szükség van a történelem fájdalmas fejezeteire történő odafigyelésre, ezért szükség van az Országos Zsidótörténeti és Holokausztmúzeum létrehozására is, amely a felelősségvállalás bizonyítéka lenne – teszi hozzá az elnök.

„Nem szabad figyelmen kívül hagyni annak kockázatát, hogy társadalmunkban lassan utat találhatnak maguknak a gyűlölet, az antiszemitizmus, a rasszizmus, a nacionalizmus és a szélsőségesség megnyilvánulásai. Ezt a veszélyt támasztja alá, hogy nemrégiben romániai zsidó temetőkben történt rombolás. Nem hagyhatjuk, hogy ezek a mozzanatok árnyékot vessenek mindarra az eredményre, amelyet az utóbbi évtizedekben elértünk. Éppen ezért szilárdan és határozottan kell fellépnünk az antiszemitizmus és intolerancia elleni harcban” – hívja fel a figyelmet a román államfő.

*

A fentiekkel egy időben a Trianonnal kapcsolatos román-magyar nézetkülönbség kiújulni látszik:

A “trianoni szerződés napjává” nyilvánítaná Romániában két kormánypárti szenátor június 4-ét, ami azt jelentené, hogy ezen a napon a történelmi esemény jelentőségét népszerűsítő rendezvényeket tartanak, és országszerte kitűzik a nemzeti lobogót – közölte vasárnap a Mediafax hírügynökség az MTI beszámolója szerint.

Az erről szóló törvénytervezetet Serban Nicolae, a kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátusi frakcióvezetője és Titus Corlatean volt külügyminiszter terjesztette a parlament elé, sürgősségi eljárást igényelve a jogszabály elfogadására.

A törvénytervezet szerint a kormánynak és a helyi hatóságoknak gondoskodniuk kell majd arról, hogy június 4-én kitűzzék a köztereken Románia nemzeti lobogóját. A jogszabály felhatalmazza az állami és helyi hatóságokat, hogy logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújtsanak a trianoni szerződés jelentőségét tudatosító tudományos, oktatási, kulturális rendezvények megszervezéséhez, amelyekről a román közszolgálati médiának is be kell számolnia.

“A trianoni szerződés nemcsak Erdélynek az anyaországhoz, Romániához történt visszatérését szentesítette jogilag, hanem a térség többségi román lakosságának politikai és polgári jogait is elismerte” – írta a törvénytervezet indoklásában a két szociáldemokrata szenátor. Szerintük ez a dokumentum képezi a kétoldalú román-magyar kapcsolatok alapját, előírásainak tiszteletben tartása pedig – a nemzetközi jog többi szabályának tiszteletben tartásával együtt – magától értetődő feltétele a két ország közti kapcsolatok fejlődésének.

A törvénytervezet kezdeményezői azt állítják: mostanában a “trianoni szerződés mibenlétének eltorzított értelmezését népszerűsítő próbálkozásokkal” szembesültek, és úgy értékelik, a mai Európai Unióban elfogadhatatlan minden olyan próbálkozás, amely “a történelem átírására és revizionista álláspontok hangoztatására irányul”.

A román média értelmezése szerint – a június 4-ét Romániában Trianon-nappá nyilvánító törvénytervezet parlament elé terjesztésével – a román kormánypárti szenátorok arra reagáltak, hogy a magyar Országgyűlés a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at, a trianoni békediktátum 100. évfordulóját.

A magyar parlament döntését egy korábbi közleményében a bukaresti külügyminisztérium megalapozatlannak nevezte, és annak indoklását elutasította, mivel Románia szerint Trianon nem okozott “máig megoldatlan politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémákat”, és nem jelent tragédiát, miként azt a budapesti parlamenti nyilatkozat “beállítja”.