Rogán: a kommunizmus bűneit mindenkinek el kell ítélnie

“A kommunizmus bűneit mindenkinek, a bal- és a jobboldalon, valamint a középen állóknak is egyaránt el kell ítélniük.” 

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a kommunizmus áldozatainak emléknapján, Nagy Ferenc volt miniszterelnök egykori fővárosi lakóháza előtt tartott megemlékezésen szólalt fel.

Az V. kerület polgármestere leszögezte: az áldozatokra mindenkinek emlékeznie kell, ha lehet együtt, ha nem lehet, akkor pedig külön-külön. Szavai szerint az emlékezés köti össze az elmúlt nemzedékeket a most élőkkel és emlékezet nélkül nem létezhet sem közösség, sem család, sem nemzet.

A XX. század az emberiség történetének talán legvéresebb évszázada volt, milliók megkínzása, megnyomorítása és elpusztítása köthető a nácizmushoz és kommunizmushoz – folytatta. Megjegyezte, a nyugati világ viszont hajlandó szelektív memóriával tekinteni a XX. századra.

Mint mondta, nyugaton a legszélesebb körben ismert népirtás a holokauszt, amelynek során hatmillió zsidó embert, köztük négyszázezer magyart gyilkoltak le a náci haláltáborokban.

A szovjet gulágok világa korántsem olyan közismert mint a náci haláltáboroké – folytatta, hozzátéve: a nyugat nagy tévedése vagy önbecsapása, hogy csak az egyik nagy ordas eszmétől akar félni és azt hiszi, hogy a másikra elég legyinteni.

Szavai szerint veszélyes dolog nem ismerni az igazságot, mert “nincs kétféle embertelenség, nincs kétféle népirtás és nincs kétféle gonosz”. Hangsúlyozta, hogy ezt éppen mi magyarok tudjuk a leginkább, mert nekünk egyaránt kijutott a nácizmus és a kommunizmus rémtetteiből és tudjuk, hogy a gulágtáborokban ugyanaz a gonosz pusztított, mint a náci lágerekben.

Rogán Antal azt mondta, elég csak Kijevre tekinteni, hogy lássuk, a gyűlölet, az erőszak, az értelmetlen vérontás ma is létező veszély a világban. A kommunista diktatúrák halálos áldozatait világviszonylatban százmillió főre becsülik, számuk Kelet-Közép-Európában eléri az egymillió főt – közölte, miközben az elesett pesti srácokra, a földjük átadását megtagadó, ezért halálra vert gazdákra, a Kossuth téri sortűz áldozataira, az ÁVH kínzókamráiban halálra gyötörtekre emlékeztetett.

A kommunizmus áldozatai voltak azok is, akiket kínoztak, kirekesztettek, börtönbe zártak,mások elárulására kényszerítettek, akiket elbocsátottak, akik nem tanulhattak tovább, akiket elüldöztek szülőföldjükről, ahová sokára vagy sohasem térhettek vissza. Közéjük tartozott az a Nagy Ferenc is, aki olyan független, szabad, polgári Magyarországot akart építeni, amelyik a saját lábán áll – jelentette ki.

“A Szovjetunióban a hazugság nem csak egy erkölcsi kategória, hanem az állam pillére” – idézte a kommunizmusról beszélve Szolzsenyicint. Rogán Antal azt mondta, a kommunizmus soha nem volt jó szándékú elképzelés, ami valahogy félresiklott és eltorzult.

A proletárdiktatúra és a vörös terror szóról szóra azt valósította meg, ami a Kommunista Kiáltvány vagy az Állam és forradalom irigységgel és gyűlölettel átitatott lapjain olvasható – jelentette ki.

Nincs veszedelmesebb egy olyan eszménél, amelyik a jóra vágyó, de közben esendő és gyarló, emberi természet legrosszabb hajlamaira épít, az irigységre, a gyűlöletre és a bosszúvágyra. Minden ilyen eszme ellen küzdeni kell, de méltósággal és derűvel – hangsúlyozta.

Bácskai János a IX. kerület polgármestere utalt rá, hogy a parlament 2000-ben döntött az emléknap létrehozásáról. Az emléknap gondolata a diktatúrák arányos, egyenlő megítélésének a jegyében fogant – tette hozzá.

A Nagy Ferenc volt miniszterelnök életútját is felelevenítő politikus azt mondta, a kommunista diktatúrák értékelése, az áldozatok felkutatása és számbavétele a történelemtudomány feladata, de ez a téma nem lezárt. Kijelentette, hogy a kommunizmus korszakát emberközelbe kell hozni a magyar fiatalok számára és életszerűvé is kell tenni ezt a korszakot, hogy a felnövekvő generációk megértsék, mi is történt Magyarországon a XX. században.

Köztémává kellene tenni a kommunizmus történéseit és az ekkor elkövetett bűnöket oldott beszélgetések során, a köztünk élő tanúkkal és filmekkel kellene feltárni – jelentette ki.

Egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy az áldozatok emlékének ápolása, az utólagos tisztelet megadása elemi emberi kötelesség. A néhány száz fő részvételével megtartott rendezvény közben Lénárd Ödön egykori piarista szerzetes Hiszekegy című versét Nemcsák Károly színművész szavalta el.

A rendezvény végén a kerületi önkormányzat, a Politikai Foglyok Országos Szövetsége, a Fidesz, az LMP, a Fidelitas és a Ferencvárosi Úrhölgyek Polgári Egyesülete is koszorúkat helyezett el Nagy Ferenc emléktáblájánál.

*

Mécsesgyújtással emlékeztek a kommunista diktatúra áldozataira a nap folyamán a fővárosi Terror Háza Múzeumnál. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter Horváth Jánossal, az Országgyűlés korelnökével helyezett el mécseseket a Hősök falánál. A politikusokat Schmidt Mária, az intézmény főigazgatója fogadta.

Még Navracsics Tibor érkezése előtt megjelent az emlékezés helyszínén Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke is, aki a Rákosi-rendszer által meghurcolt hercegprímás, Mindszenty József emléktáblája alatt helyezett el mécsest. Az Oktogontól a múzeumig vezető járda mentén végig mécsesek égtek. A délelőtt folyamán folyamatosan érkeztek emlékezők a múzeumhoz, köztük Áder János köztársasági elnök és felesége is.