Elutasította a szlovák legfelsőbb bíróság Csatáry László panaszát, amelyet az ellene 1948-ban elfogadott népbírósági ítélet átminősítése miatt adott be – közölte az MTI-vel a bíróság elnökének irodája szerdán.

Elutasította a szlovák legfelsőbb bíróság Csatáry László panaszát, amelyet az ellene 1948-ban elfogadott népbírósági ítélet átminősítése miatt adott be – közölte az MTI-vel a bíróság elnökének irodája szerdán.

A legfelsőbb bíróság a szerdai zárt ülésén meghozott döntését azzal indokolta, hogy a panaszt késve adták be.

A kassai kerületi bíróság márciusban változtatta életfogytiglan tartó szabadságvesztésre a kassai Népbíróság által 1948-ban Csatáry Lászlóra kimondott halálos ítéletet. E módosítással az ítélet a jelenlegi szlovák jogrend szerint végrehajthatóvá vált, s annak kézbesítését követően nemzetközi elfogatóparancsot lehet kiadni. Csatáry László ezen döntés ellen emelt panaszt, amelyet most elutasított a szlovák legfelsőbb bíróság.

A panasz elutasítása után a kassai kerületi bíróság jogosult arra, hogy határozzon az életfogytiglan tartó szabadságvesztés végrehajtásának módjáról.

Szóvivőjének tájékoztatása szerint a kassai kerületi bíróság nem ad tájékoztatást további lépéseiről, a nemzetközi elfogatóparancs esetleges kiadásával kapcsolatos, illetve az életfogytiglan tartó szabadságvesztés végrehajtásának módjáról szóló döntés csak azt követően születhet meg, hogy megkapják a legfelsőbb bíróság döntését.

Csatáry Lászlót “fasiszta megszálló és kollaboráció” bűntettében találta bűnösnek és ítélte halálra a főként “politikai bűncselekményekkel” foglalkozó kassai Népbíróság egy egynapos per során. Ezt az ítéletet minősítette át életfogytiglan tartó szabadságvesztéssé márciusban a kassai kerületi bíróság.

Csatáry László, a náci bűnösök után nyomozó Simon Wiesenthal Központ (SWC) állítása szerint 1944 tavaszán az akkor Magyarországhoz tartozó Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott több mint 15 ezer zsidó Auschwitzba való deportálásában. Csatáry Lászlót Efraim Zuroff, az SWC jeruzsálemi irodájának vezetője jelentette fel az 1944-es, majd később 1941-es deportálások miatt. A Budapesti Nyomozó Főügyészség alaptalannak minősítette Zuroffnak azt az állítását, miszerint Csatáry Lászlónak köze lehetett az 1941-es kamenyec-podolszkiji deportálásokhoz.