Portré-kötet Goldberger Leóról

Megjelent Guba Ildikó “A halál nem program” – Buday-Goldberger Leó élete című könyve, az Óbudai Múzeum kiadásában az Óbudai Múzeum Közalapítvány és Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata támogatásával. A két világháború közti időszak gazdasági és közéletének e kiemelkedő, a „Goli” világhírnevét megalkotó személyét a szerző különböző nézőpontokon keresztül – családfő, közéleti ember, gyáros, zsidó, filantróp, politikus, fogoly – mutatja be az olvasónak, aki így nem csak a zseniális, de néha rideg pénzembert, hanem a gondokkal küzdő családapát és férjet is megismerheti.

A kötet különlegessége, hogy eddig feldolgozatlan források felhasználásával – több éves kutatást követően – hiánypótló portrét fest Goldberger Leóról, a családfőről, a közéleti-társasági emberről, a gyárosról, a magyar zsidóról, a filantrópról, a politikusról, a 65354. sz. fogolyról. A szerző bemutatja Goldberger Leó életútját, munkásságát, sikereit és bukását, bepillantást enged a Gyár 200 éves történetébe és felvázolja a 20. századi történelem legnagyobb tragédiáját, a holokausztot, teszi mindezt eddig kevéssé kutatott levéltári források valamint korabeli újságcikkek és tudósítások felhasználásával. A szakmai hitelességet Dr. Haraszti György – a könyv lektora – garantálja.

Az olvasóban a mű megismerése után afféle kérdések vetődhetnek fel, hogy egy olyan intelligens, széles látókörű, nagy műveltséggel, pontos stratégiai és üzleti érzékkel bíró európai gondolkodású hazafi, mint Goldberger Leó miért és hogyan bízhatott a legvégsőkig abban, hogy elkerülheti a mauthauseni deportálást? Egy stratéga, aki az üzleti életben több lépéssel a versenytársai előtt járt, akinek vezetése alatt világhírnévre tett szert a Goldberger Gyár, aki nem követte, hanem diktálta a trendeket, aki pontosan értette és átlátta a zsidótörvények visszafordíthatatlan és katasztrofális következményeit és ennek hangot is adott a legszélesebb nyilvánosság előtt, hogyan nem látta vagy miért nem akart szembenézni a saját végzetét is meghatározó elkerülhetetlen tragédiával? A tisztánlátását az a fontos és pontos információ is előmozdíthatta volna, amikor 1944. március 19-ét – a német betörést – megelőző napon kapott egy titkosszolgálati figyelmeztetést, amely szerint a deportálandók listáján az elsők között szerepel.

A mű talán legironikusabb és egyben legtragikusabb pontja Goldberger Leó halála: 1945-ben – egy év raboskodás után – a mauthauseni láger felszabadulásának napján halt meg.