Philip Roth, Lars von Trier mikrofonvégen
Köves Gábor, a Magyar Narancs számos művészinterjújának szerzője Mi az, hogy nagymenők? címmel az elmúlt tizenhárom évben a hetilapban és más újságokban megjelent beszélgetéseiből válogatott: a kötetben mások mellett Paul Austerrel, Eric Idle-lel, Umberto Ecóval, a Pussy Riot tagjaival, Esterházy Péterrel, Mario Vargas Llosával, Salman Rushdie-val és Bud Spencerrel olvashatók interjúk.
Mint a szerző az MTI-nek elmondta, a kötetbe a szívéhez legközelebb álló beszélgetéseket válogatta be, de szempont volt az interjúalanyok ismertsége és az is, hogy időtállóbb, ne aktualitásokra reagáló írások kerüljenek a könyvbe.
Köves Gábor elárulta: egyes szerzőkkel az évek során többször is volt alkalma beszélgetni, Jonathan Franzennel például négy interjú is készült, így az egymás mellé helyezett írásokból a külön-külön interjúknál átfogóbb kép rajzolódhat ki. A szerző kiemelte a Lars von Trierrel készített interjúit: a dán filmrendezővel egy alkalommal koppenhágai szobájában tudott hosszú beszélgetést folytatni, de emlékezetes volt számára a Philip Roth manhattani lakásában felvett interjú is.
Ungvári Tamás Felperzselt évek című könyvének hátterét a “sorsfordító” 1944-45-ös évek adják. Illés Andrea, a kötet szerkesztője elmondta, a neves irodalomtörténész számos korabeli író emlékiratát dolgozta fel, a sokszor tragikus, máskor ellentmondásos sorsokat elhelyezve a kor történelmi tablóján, a háttérelemzéseket rengeteg “sztorival” vegyítve.
A kötet lapjain olyan nagy írók emberi arca tárul fel, mint Illyés, Szerb Antal, Szép Ernő, Kassák, Márai, Németh László vagy Szabó Lőrinc, és az olvasók megtudhatják, melyik szerző miként szembesült korábbi írásai hatásával, hogyan mutatkozott meg emberségük, vagy miként fedte el azt a politika – számolt be Illyés Andrea.
Ungvári Tamás szerkesztésében a Scolar Tanúság címmel új sorozatot is indított, amely magyar munkaszolgálatosok visszaemlékezéseiből válogat. Babiczky Tibor szerkesztő elmondása szerint a Horthyliget – A magyar Ördögsziget címmel megjelent első kötet Fóthy János emlékeit tárja az olvasó elé: a Pesti Hírlap színikritikusa 1944 tavaszán került a Csepel-szigeten létesített internálótáborba, Horthyligetre, ahol négy hónapot töltött.
Ebben a lágerben zsidó származású újságírók, ügyvédek és egyetemisták raboskodtak. Fóthy beszámolójában nem a tragikum a legerősebb vonás – noha a halál is feltűnik -, hanem a korszak és a helyzet kicsinyes abszurditása – jegyezte meg a szerkesztő.
Babiczky Tibor Bruck János New Yorkba zárva című kötetéről is szót ejtett. Az először 1996-ban megjelent regényt most átdolgozott kiadásban veheti kézbe az olvasó.
Bruck András könyvében egy magányos figura beszéli el a múltját és a jelenét egy New York-i ortodox zsidó közösség közepéből. A New Yorkba zárva problematikája, a migráció témája ma is rendkívül aktuális: nem nagyon van olyan ember Magyarországon, akinek legalább egy rokona, barátja, ismerőse ne külföldön élne – mondta el Babiczky Tibor.
