Pártok egymás közt, egymásról

A Kék-fehérek azzal vádolják a Munkáspártot, hogy szavazóbázisukat korlátozzák, és ezzel Netanjáhu megdöntésének lehetőségét csökkentik. A Munkáspárt erre azt válaszolja, hogy saját kampányuk sikertelenségét az ő nyakukba akarják varrni.

A Jobboldali Pártszövetség azzal vádolja a Zehut pártot, hogy elcsábítja a vallásos és jobbra húzó fiatalokat, az Új Jobboldalt pedig azzal, hogy a liberális érzelműeket vonzza. Utóbbi azzal magyarázza az esetleges 3,25 százalékos küszöb alá csökkenésüket, hogy a pártszövetség régi videókkal kampányolt, a Likud pedig arra figyelmeztet, hogy az Új Jobboldalra leadott szavazatok a Kék-fehéreket segítik hatalomra. A Likud „vészhelyzetről” beszél, arról, hogy veszíthet a Kék-fehérek ellenében; de ez inkább a mozgósításról szól. A Jiszráel Bejtenu arra panaszkodik, hogy az a híresztelés, miszerint az Új Jobboldal kampánya a küszöb alá szoríthatja őket, „szemenszedett hazugság”.

A munkáspárt, ultraortodoxok és a szélsőjobb egyaránt összeomlásról beszél

… Délután hat órára a baloldali Munkáspárt, az ultraortodox Egyesült Tórapárt és a szélsőjobb Jobboldali Pártszövetség – az exit pollra hivatkozva – egyaránt riadót fújt.

Moshe Gafni, az Egyesült Tórapárt parlamenti képviselője nyilatkozta: „Világossá vált, hogy a haredi közösségek választási hajlandósága alacsony. A választók fele sem ment el szavazni, a helyzet súlyos.”

Avi Gabbay, a Munkáspárt vezetője a Kék-fehéreket támadta: „Ne engedjük, hogy pártunkat megtizedeljék a szavazatok elvonásával… mert akkor csak a jobboldali pártok maradnak, és a munkáspárt eltűnik.”

Rafi Peretz, a Jobboldali Pártszövetség vezetője: „Belső közvélemény-kutatásaink mutatják, rossz a helyzet. Előfordulhat, hogy a vallásos cionizmus eltűnik a politikai térképről.