Oroszország elfeledett szerepe Izrael születésében
Jonathan Adelman amerikai professzor tanulmánya alapján
Az egykori Szovjetunió évtizedekig tartó Izrael-ellenes külpolitikája után sokan meglepődve hallanak Oroszország és Izrael egyre barátságosabbá váló viszonyáról.
Pedig a történelem néha megismétli önmagát: voltak már ilyen idők. A sztálini Szovjetunió hathatós diplomáciai, sőt, közvetett katonai támogatása nélkül a zsidó állam talán nem is létezne.
Az állam kritikus éveiről, a negyvenes évek végéről van szó, amelyekben Izrael küzdelmes és súlyos veszteségekkel járó Függetlenségi Háborúját vívta a hatalmas arab túlerő ellen.
Ironikusnak is tekinthető, hogy a vérmes antiszemitaként ismert Joszif Viszárionovics Dzsugasvili, ismertebb nevén Sztálin, egykori grúz papnövendék 1948-49-ben teljes mellszélességgel kiállt a születőben lévő Izrael Állam mellett.
Arról a Sztálinról beszélünk, aki személyesen kezdeményezte a birodalmában élő zsidóság “fekete éveit” (1948-1953), aki az egész oroszországi zsidóságot gyökértelen kozmopolitaként bélyegezte meg, amikor tízezrek vesztetették el állásukat és megélhetésüket, több ezer zsidót hajtottak szibériai büntetőtáborokba és százakat végeztek ki, aki 1952-ben elindította a hírhedt “orvosperek” sorát, és akiről úgy tudják, hogy 1953-ban csak halála akadályozta meg zsidók százezreinek a deportálásában az Urálon túlra.
Ezt az időszakot megelőzően, 1947-ben és 1948-ban Sztálin mereven elutasította a zsidók kérését, hogy “Sztálin Brigádokban” harcolhassanak Izraelért az arab túlerő ellen.
Pedig a több tízezer szovjet-zsidó veterán katona, köztük hősi kitüntetést kapott tisztek, pilóták, több száz tábornok, akik a Vörös Hadseregben halálmegvetően harcoltak a végveszélyben lévő szovjet államért, óriási segítséget jelentettek volna a fiatal zsidó állam hadseregének.
Annak a sok ezer orosz-zsidó tudósnak, mérnöknek, technikusnak a szerepét sem illett volna elfelejtenie, akik megtervezték a Katyusa-rakétákat, a Sztálin-orgonákat, a vörös csillag alatt harcoló tankokat és repülőgépeket.
Akkor viszont miért állt az alapvetően zsidógyűlölő “generalisszimusz” Sztálin Izrael létrehozása mellé?
Nos, úgy számított, hogy egy háborús káosz a Közel-Keleten elősegíti a Brit Birodalom gyors hanyatlását, és annak helyébe a második világháború végén világbirodalommá vált Szovjetunió léphet.
Emellett volt egy olyan elgondolás is, hogy Izrael állama akkor még szocialista vezetése készségesen együttműködő stratégiai partner lesz a Szuezi csatorna és az arab olajlelőhelyek közelében.
