Óriási tömeg vonult az Élet menetén
Ebben az évben is hatalmas, becsülhetően több tízezres tömeg vett részt a vészkorszak áldozataira emlékező Élet menetén. A gyülekező a Dohány utcai zsinagóga környékén volt. Semlegesnek maradni kevés – mondta felszólalásában Vattamány Zsolt erzsébetvárosi polgármester. A menet a sófár hangjaira innen indult a Városligethez.
A mai menet egy nagy, hangos kiáltás, egy figyelmeztetés: tennünk kell azért, és ez a rendezvény mottója is, hogy nagyszüleink, szüleink múltja ne válhasson a mi és gyerekeink jövőjévé! – hangsúlyozta beszédében Bandi László, Az Élet Menete Alapítvány kuratóriumi tagja. Az Élet menete a gyász és az emlékezés kötelessége mellett azt hivatott hirdetni, hogy soha többé nem engedhetjük meg a népirtást, a rasszizmust, a terrort, a megkülönböztetés bármilyen ördögi, gyilkos változatát.
 |
| Fotó: Mohai Balázs / MTI |
A tizenharmadik alkalommal megrendezett emlékmenet résztvevői idén a Dohány utcai zsinagóga környékén gyülekeztek. Mozdulni is alig lehetett, a zsinagóga előtti téren kívül a környék utcái is megteltek. A politikusok közül Tóbiás József MSZP-elnököt, Demszky Gábor volt SZDSZ-es főpolgármestert vagy például a DK-s Gréczy Zsoltot lehetett látni, és állítólag a fideszes Rogán Antal is jelezte a részvételét. Az LMP arról tájékoztatta lapunkat, hogy a párt parlamenti frakciója is részt vesz az eseményen.
Az életnél nincs nagyobb érték – jelentette ki felszólalásában Vattamány Zsolt, Erzsébetváros fideszes polgármestere. Felfoghatatlannak minősítette, hogy volt olyan kor és olyan történelmi helyzet, amikor ezt elfelejtették. Voltak vezetők, voltak árulók, voltak cinkosok, és igen, nagyon sokan voltak közömbösek. A polgármester szerint a közömbösség a lélek legsúlyosabb betegsége. A holokauszt sebe éppen ezért ma is élő seb: nem csak azért, mert megtörténhetett, hanem mert oly sokan hagyták, hogy megtörténjen.
Vattamány Zsolt felidézte, hogy a Dohány, Kertész, Király utca és Károly körút közötti területen kijelölt gettó lélekszáma 1945 januárjában megközelítette a 70 ezer főt. A tragédia súlyát azonban lehetetlen számokkal, adatokkal kifejezni. A vészterhes hónapok alatt az ide zsúfolt megpróbáltak túlélni, gyakran napokig étel nélkül, testileg-lelkileg meggyötörve. Bár a budapesti gettó volt az egyetlen, amely felszabadult, nagyon sokan nem élték már meg 1945 januárját. A túlélőknek pedig szembesülnie kellett azzal, hogy mindenük odaveszett, családjuk darabokra hullott szét, életük kettétört.
 |
| Fotó: Balogh Zoltán / MTI |
A hagyományoknak megfelelően a menet a sófár hangjaira indult – ezúttal a Városligethez. Megemlékeznek majd a közelmúltban elhunyt Schweitzer József országos főrabbiról, többek között a rendezvény díszvendége, Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke is beszédet mond.
Mértük: a forgalom elől lezárt Károly körúton húsz percen át vonultak a megemlékezők.
„Magyarország lakói ennél többet érdemelnek”
A menet a három kilométer megtétele után ért a Városligetnél felállított színpadhoz. Ahol a résztvevők megemlékeztek a közelmúltban elhunyt Schweitzer József országos főrabbiról. Igaz barátja, tanítója volt mindannyiunknak, akik a holokauszt oktatásért és a rasszizmus ellen dolgozunk Magyarországon – méltatta Gordon Gábor, Az Élet Menete Alapítvány kuratóriumi elnöke.
Rengeteg politikai feszültség, vita, nézeteltérés, néha mesterségesen is gerjesztett indulatok árnyékolták be a holokauszt hetvenedik évfordulója alkalmából rendezett emlékévet – mondta később Gordon Gábor. Az Élet menete azonban követte vállalását, haladt előre, nem nézett se jobbra, se balra. Teljesítette, ami a dolga volt: nem hagyta belesodorni magát semmilyen politikai és semmilyen zsidó közösségi vitába.
A teljes cikk itt olvasható.
