Orbán Viktor azt reméli, hogy egy rabbi megmentheti a vitatott Sorsok Házát

Írta: Szombat / nepszava.hu - Rovat: Hírek - lapszemle

A fenti címmel közölt átfogó riportot a Sorsok Háza eddigi történetéről a Washington Post.  

Fotó: (Isza Ferenc /AFP/Getty Images)

Orbán Viktor azt reméli – írja a Népszava -, hogy egy rabbi megmentheti az átszámítva 23 millió dollárért megépített, ám vitatott Sorsok Házát. A 3 éve elkészült létesítmény megnyitását folyamatosan gátolják a körülötte kirobbant ellentétek.  Történészek és múzeumi profik úgy értékelték az eredeti elképzelést, hogy az a holokauszt revíziójával egyenlő. A miniszterelnök ezután vonta be a programba Köves Slomót. A tudósító rámutat, hogy az intézmény különösen éles fényben láttatja, bizonyos közép-és kelet európai kormányok – Magyarországon, Lengyelországban és Litvániában – miként próbálják újraírni a náci kollaboráció történetét, hogy ily módon javítsanak hírükön a világban. Ám ezek a próbálkozások még sosem érték el a kívánt hatást. Az érintett zsidó közösségeknek viszont el kell dönteniük, hogy mi a fontosabb számukra: a fájdalmas múlt pontos megértetése a nyilvánossággal, vagy a politikai biztonság egy bizonytalan jelenben.

Kövesnek semmiféle tapasztalata nincs múzeumi ügyekben. Befolyása abból ered, hogy egy engedelmes hitközség vezetője, amely azonban nem tagja a Mazsihisznak. Egyben Orbán hűséges támogatója, noha az homokzsákként használja Soros Györgyöt a migráció kapcsán, illetve a szélesebb szociális bajok leplezésére. A rabbi azt mondta a lapnak, hogy a miniszterelnök semmiképpen sem antiszemita. Ám a felmérések azt igazolják, hogy igenis van kapcsolat a Soros elleni retorika és a zsidóellenes érzelmek felerősödése között. Kőszeg Ferenc pedig egyértelműen antiszemitának minősíti a politikust.

Mivel már létezik a Páva utcai központ, sokan megkérdőjelezik a Sorsok Házának értelmét, illetve úgy látják, hogy annak segítségével a hatalom igyekszik ellenőrizni, miként emlékezzenek a múltra. Ennek érdekében már megváltoztatták az alaptörvényt és olyan szobrokat állítottak, amelyek azt hivatottak bizonyítani, hogy az ország áldozat volt, és egyáltalán nem felelős a német megszállás után történtekért. A kormány befolyásolta a vonatkozó tudományos kutatásokat is, és fasiszta írók műveit vette be a kötelező tananyagba. Továbbá megpróbálja rehabilitálni Horthyt.

A Sorsok Házáról sem a kormányszóvivő, sem Schmidt Mária nem kívánt nyilatkozni. Az egyelőre nem világos, mennyi marad meg az Orbán bizalmasának számító történésznő elképzeléseiből. Ugyanakkor Heisler András azt mondja, az EMIH engedte, hogy a hatalom a saját céljaira használja fel. Mindenesetre Kövesnek sikerült több tekintélyes szakértőt is bevonnia az illetékes bizottságba, és azt állítja, hogy a múzeum két év múlva nyitja meg kapuit. Ám három professzort, aki nem volt hajlandó nevét adni a programhoz, kiraktak a hitközséghez tartozó Milton Friedman Egyetemről, bár a rabbi tagadja, hogy a két dolog összefügg egymással. Egyben azt közölte, hogy szerinte a zsidó érdekeket úgy lehet a legjobban megvédeni, ha együttműködnek a kormánnyal. Meg hogy a zsidó vezetőknek nem kell politizálniuk. Heisler ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy különösen a múlt század tapasztalatai alapján nem szabad megfeledkezni a méltóságról. Hiszen éppen azt kell visszaadni a zsidóknak. Ezért kár visszariadni attól, hogy időnként más véleményen legyenek, mint a hatalom.

A teljes cikk itt olvasható

Kapcsolódó cikkeink:

Akik nem kívánták véleményezni a Sorsok Háza koncepcióját

Elbocsájtották az egyik “renitens történészt”, válaszul a másik kettő felmondott

támogatás

Címkék:Köves Slomó, Orbán Viktor, Sorsok háza