Orbán Viktor a Kozma utcai zsidó temetőben
A kormányfő az Uzsoki-szoros felszabadításának századik évfordulóján (van aki e történelmi eseményt nem ismeri?) látogatott a Kozma utca temetőbe.
A miniszterelnök a Kozma utcai temetőben. Fotó: Koszticsák Szilárd, MTI
A magyar zsidóság első világháborús áldozatvállalásának komoly szerepe van abban, hogy Magyarország újra és újra képes talpra állni, hogy “nemzetünkből nem veszik ki az életerő” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Kozma utcai zsidótemető első világháborús hősi parcellájának felújítása alkalmából tartott megemlékezésen.
A kormányfő beszédében erkölcsi kötelességnek nevezte a még létező első világháborús katonasírok felkutatását és egy olyan adattár létrehozását, amely “megőrzi az elesett katonáink nevét”.
A miniszterelnök szerint az ország területének megvédése sem 1914-1915 telén, sem a későbbiekben aligha sikerült volna a magyar zsidó közösség hősies magatartása és áldozatvállalása nélkül.
Az Uzsoki-szoros felszabadításának századik évfordulóján tartott ünnepségen az első világháborús zsidó hősök előtti tisztelgés mellett “nem mehetünk el szó nélkül a második világháború koncentrációs táborainak magyar zsidó áldozatai emléke mellett sem”. “A magyar nemzet tragédiája és a magyar zsidó közösség jóvátehetetlen vesztesége ez” – mondta Orbán Viktor, jelezve, hogy kedden az auschwitz-birkenaui tábor felszabadulásának 70. évfordulója alkalmából megrendezett központi ünnepségen, Lengyelországban a magyar kormány képviselője is jelen lesz, tolmácsolva a magyar nép fájdalmát, veszteségét.
Felidézte, hogy az első világháborúban a magyar hadsereg még származásra való tekintet nélkül biztosította katonái előmenetelét, két és fél évtized múlva viszont “szeretet nélküliek és közömbösek voltunk, amikor segíteni kellett volna, és sokan, nagyon sokan voltak azok a magyarok, akik a rosszat választották a jó helyett, a szégyenteljest a becsületes helyett”.
Orbán Viktor hangsúlyozta: felfoghatatlan az az út, amely az első világháború hősi magyar zsidó bajtársiasságától a koncentrációs táborokig vezetett. Felfoghatatlan az is – mondta -, hogy a második világháború után volt Magyarországon olyan politikai rendszer, amely még az emlékét is el akarta törölni “az itt eltemetett katonáknak”.
A kormányfő beszédét azzal zárta, hogy Európa békéjét naponta újból meg kell védeni, “Európa külső és belső konfliktusaiban sohasem dönthet újra a fegyverek szava”.
Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke köszöntőjében kiemelte: a most felújított parcella is jelzi, hogy a magyar zsidóság évszázadok óta a magyar nemzet része, és ezt a miniszterelnök személyes jelenléte is megerősíti.
A Mazsihisz-elnök elmondta: a zsidóság mindig gondot fordított arra, hogy ünnepeiken a gyász és az öröm egyszerre legyen jelen.
“Miközben kegyelettel emlékezünk azokra a zsidó hősökre, akik életüket adták a magyar hazáért, merjünk örvendezni is” – fogalmazott –, örülni annak, hogy az I. világháború emlékét őrző parcella felújítását azok a magyar katonák végezték, akik “virtuális utódai” a Monarchia soknemzetiségű seregének.
Az első világháború idején több száz zsidó katonát temettek el a Kozma utcai zsidó temető több parcellájában. A teljes 12. parcella és a 32. parcella egyes sírjainak – összesen több mint 300 sír – felújítását a Honvédelmi Minisztérium végezte a Nemzeti Örökség Intézetének szakmai felügyelete mellett.
Az ünnepségen részt vett mások mellett Boross Péter volt miniszterelnök, Mádl Dalma, Mádl Ferenc néhai köztársasági elnök özvegye, Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Ilan Mor, Izrael állam budapesti nagykövete, valamint a diplomáciai testület képviselői.
