Ökumenikus holokauszt-megemlékezést tartottak Gyöngyösön

A gyöngyösi gettó 1944-es kiürítésének napjára emlékeztek közösen a zsidó közösségek és a történelmi egyházak vasárnap a Heves megyei településen.

Weisz Péter, a gyöngyösi Status Quo Ante Zsidó Hitközség elnöke felidézte: 71 éve mintegy kétezren kerültek a gyöngyösi gettóba, majd Kassán át Auschwitzba. A megemlékezés azonban nem “zsidó belügy”, Magyarország vesztesége, hogy a meggyilkolt zsidó származású, magyar sportolók tiszteletére nem hangzott fel még többször a himnusz, megölt íróink, például Rejtő Jenő újabb kötetei nem gazdagították a magyar irodalmat – emelte ki.

Legyen a mai megemlékezés egy fogadalmi tábla, amelyre az van írva: Soha többé! – mondta Weisz Péter, aki arra is figyelmeztetett: emlékezni kötelesség, mert bárhol, bármikor felütheti fejét a gyűlölet, és kiszolgáltatottá válhat az ember.

Hiesz György (MSZP-DK-Együtt), Gyöngyös polgármestere Weisz Péter szavaira utalva elmondta: a gettó kiürítésével Gyöngyös elveszítette értelmisége nagy részét. Hangsúlyozta: 71 évvel később újra “nyomatékosítani kell”, hogy a holokauszt mindenki felelőssége, és cinkos az, aki az egyre erősödő antiszemitizmus ellen nem emeli fel szavát.

Horváth László fideszes országgyűlési képviselő az általános romlás, az emberiség egyetemes szenvedéseként jellemezte a gyöngyösi gettó kiürítését, az azt követő eseményeket. Bognár Pálné felidézte, hogyan élte túl gyermekként a gyöngyösi gettót és az auschwitzi haláltábort. Szavai szerint minden túlélőnek lelkiismereti kötelessége beszélni a holokausztról. Mindenkinek tudomásul kell vennie, az nem “kitaláció”, nem “mese”, és hozzátette, hogy a fasizmus, nácizmus eszméje napjainkban is egyre jobban erősödik.

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke arról beszélt: a holokauszt tragédiája nemcsak zsidóügy, hanem keresztény és össztársadalmi trauma. Szavai szerint a megbékéléshez őszinte szavakra, számvetésre van szükség, mert ezek az “alázatos összefogás” szándékának jelei.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a zsidók üldözése mindig ártatlannak tűnő antiszemita nyelvezet feléledésével kezdődik. Erősödő antiszemita közbeszédnek ma is tanúi vagyunk Magyarországon – jelentette ki. Szavai szerint az egyetemi diákok 40 százaléka támogatja a szélsőjobboldalt, amelynek növekedését csak a holokauszt egyetemi oktatása akadályozhatja meg.

A Bibliát idézve Heisler András azt mondta: “az emberi nyelv mindig képes lángba borítani az emberiséget”, ezért az antiszemitizmusra mondott miniszterelnöki “zéró-tolerancia” alapján  elfogadhatatlan mind a kocsmai, mind az intellektuális zsidózás.

Juhász Ferenc plébános, katolikus apát arról beszélt: a gettó kiürítésének időpontja nem véletlenül esett Úrnapjára, hiszen ilyenkor a város “apraja-nagyja” a sátoros ünneppel van elfoglalva. Juhász Ferenc bocsánatot kért a holokausztért, mint fogalmazott: az mindenki lelkiismeretét terheli.

Nasinszky Péter, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze hangsúlyozta: az emlékezés célja nem a magyar nép elítélése. Mint fogalmazott a Teremtő nem állandó bűnbánatot, vezeklést vár el, hanem egy markáns, őszinte megbánást, a gonosz tettekkel való szembefordulást.