Nyugaton hódít az antiszemitizmus
Az érdekeltek és a kutatók egyöntetűen az antiszemitizmus erőteljes térhódításáról számolnak be Nyugat-Európában. Sőt, bizonyos antiszemita tartalmú kifejezések már-már mindennapivá válnak.
„A gázai harcok mindig is antiszemita hullámot váltottak ki az utóbbi években, de ezúttal sokkal több erőszakcselekmény történt, mint a korábbi esetekben” – olvassuk Jon Henleytől a Guardianben.
Pár évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna, hogy Németországban nyilvánosan a legsötétebb náci időkből vett förtelmes rigmusokat kiabáljanak gyűlölködő tüntetők a nyílt utcán. Franciaországban sem volt éppen szokás a zsidók torkának elvágására buzdítani nyilvános tüntetéseken. Az apropó a gázai hadművelet volt, de a tüntetésen nem Izraelt támadták, hanem a zsidókat. Arról nem is szólva, hogy nem csupán verbálisan. Erőszakos támadások is voltak.
A rendőrség és a zsidó szervezetek az elmúlt években is az inzultusok szaporodásáról adtak hírt, valahányszor harcok folytak Gázában. Ezúttal azonban sokkal vadabbak a jelszavak és sokkal több az antiszemita incidens. Franciaországban hétszer annyi esetet jelentenek évente, mint a kilencvenes években. Egy londoni kutatóintézet szerint a gázai fegyveres akciók túl sűrűn követik egymást ahhoz, hogy közben lecsillapodhatnának az indulatok, s ezzel is magyarázható az antiszemita hullámok növekvő ereje. Mint Henley rámutat, Hollandia, Belgium és Ausztria sem kivétel. Spanyolországból még nem jelentettek erőszakos támadást, de a helyi zsidó képviselet vezetője arra számít, hogy előbb-utóbb bekövetkezik. Egyelőre éppen az El Mundo napilapot perlik, mert Antonio Gala 83 éves színpadi szerzőtől antiszemita cikket közölt, pedig ez nem jellemző az El Mundóra. Gala azt írta, hogy a zsidók nem képesek másokkal békében élni, s „nem véletlen, hogy oly gyakran elűzték őket”. Szép dolog a sajtószabadság, továbbá a botrány növeli a példányszámot, de ezt a beszédet veszedelmes legitimálni.