Nyírő József, a nyilas parlament és a náci propaganda

Unokája szerint Nyírő József ellenzéki volt a Szálasit kiszolgáló soproni parlamentben, aki „úgy próbálta ellensúlyozni a nyilas rádiós propagandát, hogy valódi híreket olvasott fel a rádióban.” – írja a Magyar Nemzet cikkéről közölt kritikus lapszemléjében az erdélyi Maszol.ro oldalán Bálint-Pataki József, aki vázolja is Nyírő József 1944-45-ös valódi tevékenységét.

“Mindenekelőtt szögezzük le: a magyar történelem leggyalázatosabb nemzetvesztő puccsistáinak tetteihez asszisztáló, a Sopronba menekülő és Törvényhozók Nemzeti Szövetségeként számon tartott politikatörténeti kuriózumot magyar országgyűlésnek nevezni több mint cinizmus. Ennek a testületnek a „jogszerűségét” mindennél jobban bizonyította az, hogy a Horthy-féle kiugrási kísérlet után a nyilasok által összehívott, úgymond „országgyűlésen”, a korábban megválasztott 372 képviselő közül csak 55-en jelentek meg és mindössze ők szavazták meg Szálasinak a teljhatalmat és a nemzetvezető címet. A többi 317 honatya visszautasított bármiféle együttműködést a magyar nácikkal, többségük már bujkált vagy éppen börtönben volt. Ezt ne tudná Nyírő unokája? Ha pedig tényleg ennyire tájékozatlannak állítja be magát, ezt jóváhagyólag tudomásul kellene venni az őt kérdezőnek?

….a Szálasinak hajbókoló lakájtestületben volt „törvényhozó” Nyírő József, akárcsak Hóman Bálint is. Nyírő József például, a többi 54 „korabeli körülményekhez” értően és felelősen viszonyulóval együtt megszavazta Bajcsy Zsilinszky Endre mentelmi jogának a felfüggesztését, és ezzel akasztófára küldték őt. Nyírő József, akárcsak a többi, a „korabeli körülményekhez” úgymond helyesen viszonyuló bohózat-törvényhozó megszavazta e gyalázatos, Horthy-kormányzót és a hazát is eláruló testület hitvallását, melyben ez állt:

„Mi a magyar történelem útját járjuk politikai felelősségünkben és felfogásunkban, a felismert történelmi lehetőségeket érezzük és követjük akkor, amikor szívvel-lélekkel és minden körülmények között fenntartás nélkül a Nemzetvezető mögött állunk mindannyian… Nagyon jól tudjuk, hogy csak a Nemzetvezető vezérelhet bennünket és mi ehhez tartjuk magunkat.”

Persze volt olyan honatya 1944 őszén, aki „képtelen” volt a „dicső nagyapához” képest felelősségteljesen viszonyulni a korabeli körülményekhez. Például Nyírő helikoni írótársa, egy bizonyos gróf Bánffy Miklós, felsőházi tag. Ő ugyanis a nyilas puccs után azonnal megtette azt, amit emberi-politikai tisztessége és a nemzete iránti felelősségérzete diktált. Bánffy a következő levelet írta meg akkor a felsőház elnökének:

„Nagyméltóságú Báró Perényi Zsigmond úrnak, a Felsőház Elnökének. Tekintettel arra, hogy magyar törvényhozásról többé szó sem lehet, van szerencsém Nagyméltóságoddal tudatni, hogy felsőházi tagságomról ezennel lemondok. Kiváló Tisztelettel Bánffy Miklós s. k.” De említhetnék akár egy másik felsőházi tagot, a Háromszék képviseletére behívott Tőkés József esperest, Tőkés László nagyapját is, aki miután szembesült azzal, hogy a náci segédlettel az ország élére állított nyilasokkal bűn lenne együttműködni, Szálasi helyett természetesnek tartotta, hogy a jövőben a málnási református híveit fogja csak szolgálni.

2. Nyírő József nem volt tagja fasiszta pártnak, nem minősíthető a fasizmus propagandistájának – nyilatkozza  Balázsfi Csaba. Hogy Nyírő József nem volt tagja fasiszta pártnak, az nem vitás. Ő  – mint már olvashattuk – annak az eredetileg Teleki Pál miniszterelnök javaslatára Észak-Erdélyben létrehívott, felülről irányított és mesterségesen, mintegy 200 ezer fős tagsággal tömegpárttá fejlesztett Erdélyi Pártnak volt a behívott képviselője 49 társával együtt a budapesti parlamentben, melyet 1944. augusztus 24-én valamennyi más akkori párttal együtt hivatalosan feloszlattak. Nyirő József a nyilas parlament Sopronban tartott ülésein egy olyan Erdélyi Párt képviselőjeként „jeleskedett” 1944. december 1. és 1945. március 16 között, mely ekkor már rég illegitimnek minősült, sőt ténylegesen nem is létezett.

Az alábbi két Nyírő melletti kiállás, úgy véljük, talán árnyalja némiképp azt a most sugallt képet, miszerint a fasizmus propagálása is távol állt a végzetesen tévútra tévedt írótól. Egyiket egy Goebbelst méltató 1941-es cikkéből, a másikat utolsó, a nyilas parlamentben mondott – figyeljünk a dátumra is – 1945. január 16-i beszédéből idézzük. Utóbbiban csodálatának tárgya maga Adolf Hitler volt:

„Most már tudom, hogy ki vagy! Németország szellemi életének vezére, a világégés kellős közepében, amikor hazája dicsőséges harcát vívja, édes anyanyelve tisztaságától borul el. Ez megmagyaráz mindent: azt is, hogy ki Josef Göbbels Reichsminister, és hogy miért ilyen nagy és legyőzhetetlen Németország!” (…) A német ifjúságnak és népnek ez a büszkesége nemcsak nagy, hanem jó ember is, akit nemcsak kell, hanem szeretni érdemes is!”

„…arra kérjük az illetékes kormánytényezőket, hogy Budapest felmentésére vonatkozó tiszteletteljes kérésünket juttassa el a szövetséges Német Birodalom Vezetőjéhez, azzal a csodálattal együtt, melyet ezúttal is kifejezésre juttatunk a német katona hősiessége iránt!”

3. Az állítólag naiv író ellenzéki frakciót alakit társaival együtt Sopronban, a nyilas parlamentben. Arra, hogy volt-e vagy sem nemzeti ellenzéki frakció nyilas parlamentben egyértelmű választ adott Hóman Bálint felszólalása a nyilas parlament Sopronban megtartott 1944. december 5-i ülésén, melyet az akkori jegyzőkönyv alapján szöveghűen teszünk alább közzé:

„Hóman Bálint: „… rámutat arra, hogy amikor a N. Sz. (Nemzeti Szövetség) alakult, a Nyilaskeresztes Párt, a Nemzeti Szocialista Párt a Magyar Megújulás Pártja együtt kezdeményezték és abban a tudatban léptek be, hogy négy-öt politikai párt nagy kérdésekben egyformán gondolkozó tagjai ülnek össze egy szövetségben. Most azt tapasztaljuk, hogy két párt tagjai teljesen elmaradnak, noha itt vannak Sopronban. Úgy tűnik, hogy van egy hivatalos kormánypárt a Nyilaskeresztes Párt és van egy KORMÁNYTÁMOGATÓ, de egészen más pártcsoportja a képviselőháznak és a felsőháznak, amely áll a volt Magyar Élet Pártjának jobboldal szárnyából, a Magyar Megújulás Pártjából és az Erdélyi Pártból. Ez nagyon rossz vért szül kifelé és befelé is. Kifejezésre kell juttatni, hogy a N. Sz. munkája valamennyi abban résztvevő párt részvételével történik és jöjjenek el azok is, akik tulajdonképpen KEZDEMÉNYEZTÉK ezt az N. Sz.-et.” 4. A nyilas rádiós propaganda ellensúlyozására a Szálasi-ellenes „találékony ellenálló”.

Nyírő József állítólag valódi híreket olvasott fel a rádióban. Ez a kínosan nevetséges fabuláció immár a szerecsenmosdatás non-plus ultrája. Nem tudjuk, hogy sírjunk-e vagy nevessünk. Még hogy Nyírő ellenálló lett volna, miközben a nyilas kormány saját, illetve a von Booth tábornok alatt működő német parancsnokság által az ő kizárólagos rendelkezésre bocsátott hangosanbeszélővel felszerelt másik gépkocsival és németektől kapott vetítőgéppel buzdított kitartásra a végsőkig Jaross Andorral és Stitz Jánossal együtt? Ez szemenszedett hazugság! Higgyük el azt az otromba csúsztatást, hogy Nyírő József halált megvető bátorsággal vezette volna meg azt a propaganda apparátust, melynek hivatalos vezetője volt, azzal, hogy netán a londoni rádiónak a híreit olvastatta be a katonai hangszórókon közvetített Sopronban és környékén? Igen, olvastatta és nem olvasta. Ugyanis Nyírő csak gyártotta a nyilas propaganda hanganyagokat a soproni vármegyeháza 17-es szobájában, a tényleges műsorközlő munkát, amint ezt rögzítette is soproni gyülevészek ülésének 1945. január 12-i jegyzőkönyve, több bemondó is végezte. Ehhez tegyük hozzá, hisz ezt is megőrizte a jegyzőkönyv: mindezt tették a von Booth tábornok alatt működő német parancsnoksággal szoros koordinációban, ahonnan még más segítséget is kaptak: „Egy német főhadnagy nagyszerűen beledolgozta magát a magyar politikai viszonyokba és a magyar pszihébe.”(sic!) – írja többek között Bálint-Pataki József.

A teljes cikk a Maszol.ro portálon.