Nevet a rabbi

Írta: Czene Gábor/nol.hu - Rovat: Hírek - lapszemle

Interjú Köves Slomóval

Köves Slomó fotó Móricz Sabján Simon

Nem jó, ha a zsidó szervezetek kizárólag a kormány bábáskodása mellett tárgyalnak egymással. Köves Slomó, az EMIH (Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség) vezető rabbija ezért közös egyeztető fórum létrehozását javasolja. A rabbi csak nevetett, amikor megtudta, hogy Lázár János tanácsadója lett Zoltai Gusztáv.

– Az EMIH székházában vagyunk, nagy a nyüzsgés. Utcai almaosztásra készülődnek.

– Kezdődik a zsidó új év, ilyenkor több ezer zsidó ember készülődik az EMIH zsinagógáiban, intézményeiben. Az utcai almaosztással fiataljaink igyekeznek széles körben megismertetni a hagyományokat. Tradicionális ünnepi étel a mézbe mártott alma. Az édes ételekkel azt fejezzük ki, hogy bízunk a jövőben. Bár sok rossz történik a világban, Magyarországon pedig különösképpen hajlamosak az emberek a borúlátásra, a zsidó hagyománynak – a sok évezredes szenvedés dacára – fontos eleme az örök optimizmus.

– Komoly ellentétek feszülnek a különböző zsidó szervezetek között, valamint a zsidó szervezetek és a kormány között is. A hagyományokon túl mi ad okot optimizmusra?

– A zsidóság megtanulta, hogy legalább emberöltőkben gondolkodjon. Ha elvonatkoztatunk a mindennapokat sokszor beárnyékoló eseményektől, akkor azt látjuk, hogy a zsidó közösség számára a világ – ötvenéves távlatból nézve is – élhetőbbé vált. A gyógyulási folyamat nem mindig mentes a fájdalmaktól, de azért lehet okunk az optimizmusra. Olyan országban és kontinensen élünk, ahol gyakorolhatjuk a vallásunkat, megélhetjük a közösséghez való tartozásunkat. A zsidóság kérdése Magyarországon még az én gyerekkoromban is tabutémának számított. Ma már nem az.

– A Lázár János miniszter által összehívott Zsidó Közösségi Kerekasztal előtt keményen nekiment a Mazsihisznek a Népszabadságban megjelent írásában. Ön szerint a Mazsihisznek többet kellene foglalkoznia a vallással és hitélettel, kevesebbet közéleti és politikai kérdésekkel.

– Üdvözlendő, hogy elindult egy diskurzus, ami a magyar zsidó identitást, az intézmények helyzetét és képviseletét érinti. Ha ennek stimulálásához arra volt szükség, hogy élesebb hangot üssünk meg, a felelősséget elvállalom. Hangsúlyozom, hogy a két legnagyobb zsidó hitközség, a Mazsihisz és az EMIH vezetői között jó személyes viszony van. Ezzel együtt beszélni kell arról, hogy mi a feladatunk, mik a céljaink. Fontos lehet például, hogy a magyar zsidóság létrehozzon egy általános közösségi képviseletet, de az már nem feltétlenül jó, ha ez egyházi keretek között valósul meg.

– Voltak már kísérletek ilyesmire. Csekély eredménnyel jártak.

– Az EMIH álláspontja szerint azért, mert nem szervezeti kérdésekkel és hangzatos bejelentésekkel, hanem tartalmi diskurzussal kellene elkezdeni ezt a folyamatot. A két korábbi mazsihiszes kezdeményezésből talán éppen az érdemi szellemi előkészítés hiányzott. Amúgy pedig – sokakhoz hasonlóan – úgy ítéltük meg, hogy annak idején a Mazsihisz csak a saját, általa vélt monopolhelyzetét akarta legitimálni, érdemi tartalom nélkül.

– Nem ment el arra az egyeztetésre sem, amit a Mazsihisz a mostani Lázár-féle kerekasztal előtt hívott össze.

– Ahogy mondtam, nagy szükség lenne rá, hogy a Mazsihisz és az EMIH, valamint különféle zsidó vallási és civil szervezetek saját autonóm diskurzusba kezdjenek. A számunkra lényeges kérdésekről nem csak annak apropóján kellene beszélgetni, hogy a kormány bábáskodásával időnként összeülünk. Nem jó, ha a kormány és csak a kormányhoz fűződő kapcsolat határozza meg a zsidó szervezetek egymáshoz való viszonyát. Örülünk, hogy a kerekasztalon sok fontos téma szóba került, jó lenne azonban, ha nem csak akkor jutna eszünkbe közösen leülni, amikor a kormány éppen „egyberendel” bennünket.

– Nincs olyan érzése, hogy a kormány tudatosan játszik a zsidó szervezetek megosztására?

– Nem vagyok politikai elemző, de ismereteim szerint a hatalmat mindig is hasonló törekvések jellemezték a történelem során, és persze nem kizárólag a zsidóság esetében. Ezért fontos, hogy ne csak a mindenkori hatalommal való viszony tematizálja mindennapjainkat és stratégiánkat.

A teljes cikk itt olvasható.

 

[popup][/popup]