Netanjahu: “Nem vagyunk idegenek, örökre Hebronban maradunk”
| A címben idézett kijelentés Benjámin Netanjahu miniszterelnöktől való, aki szerdán az 1929-es vérengzések kilencvenedik évfordulójára rendezett megemlékezésen beszélt Hebronban, a Pátriarkák sírja melletti téren. | |
 Netanjahu Hebronban (Fotó: AP) “Hebron nem lesz mentes a zsidóktól. Nem akarunk senkitől sem megszabadulni, de tőlünk sem fog senki megszabadulni” – jelentette ki az izraeli kormányfő a zsidók elleni arab pogrom áldozatainak emlékére tartott állami rendezvényen. Miniszterelnökként Netanjahu 1998 óta első ízben tett látogatást a ciszjordániai városban. “Azért jöttünk Hebronba, hogy megosszuk az emlékeinket, de ugyanakkor kifejezzük győzelmünket is”- kezdte beszédét a miniszterelnök a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet szerint. “A 90 évvel ezelőtt tömegmészárlás vérszomjas végrehajtói biztosak voltak abban, hogy egyszer és mindenkorra megelőztek minket, de súlyosan tévedtek. Felépítettük a szomszédos Kirjat Arbát, és visszajöttünk Hebronba”.- fogalmazott Netanjahu “Visszatértünk nemzeti gyökereinkhez”- tette hozzá szigorú biztonsági felügyelet melletti látogatásán, de a telepesek kérése ellenére sem jelentett be újabb építkezéseket, zsidó térfoglalást, vagy az izraeli törvénykezés kiterjesztését a városra. A megemlékezés idején palesztinok tüntetésen tiltakoztak az izraeli miniszterelnöki látogatás ellen, melyen Netanjahu képmását égették. Hebron az izraeli jobboldal ultranacionalista jobbszárnyának, a Zsidó Hatalom (Ocma Jehudit) nevű pártnak a székhelye, amely a bejutási küszöb eléréséért, a kneszetbe jutásért küzd a kevesebb mint két hét múlva esedékes választásokon, szeptember 17-én. A Pátriarkák barlangja, héber nevén a Machpela, vagyis dupla barlang a zsidó, a keresztény és a muszlim vallás egyik legszentebb helye. A Biblia szerint Ábrahám megvásárolta, és oda temette feleségét, Sárát, majd később oda temették el Izsákot és Jákobot is feleségeikkel, Leával és Rebekával együtt. A sírhelyek fölé valószínűleg Heródes hatalmas síremlék-szentélyt emelt, amit később keresztény templommá, majd mecsetté változtattak és csak muszlimok léphettek be. A Ciszjordániában található Hebront 1967-ben Izrael elfoglalta Jordániától, és jelenleg a Pátriarkák sírjának egyik fele zsidó, másik fele pedig muzulmán imahely. 1929-ben a város arab lakói véres pogrom során megöltek hatvanhét helyi zsidót, ezt követően pedig a brit hatóságok kitelepítették az ott élő többi zsidó lakost is. A hetvenes évek eleje óta néhány száz zsidó telepes költözött a több mint kétszázezres arab városba, és azóta ott élnek jelentős katonai erők felügyelete mellett. 1994-ben Baruch Goldstein, a város egyik zsidó telepese tömeges lövöldözést hajtott végre a Pátriárkák sírjának muzulmán részén, az Ibrahimi-mecsetben, amelyben 29 arab imádkozó vesztette életét. A város azóta az arab-izraeli konfliktus különösen súlyos feszültséggóca. Az 1997-ben, Netanjahu első miniszterelnöksége alatt született egyezmény alapján a várost két részre osztották. Központi – területének mintegy húsz százalékát tartalmazó részén – élnek izraeli katonai ellenőrzés alatt a zsidó telepesek, a városnak ebbe a részébe csak biztonsági kapukon lehet belépni az erre kijelölt átkelőhelyeken. (MTI, Shiri Zsuzsa) |
