Netanjahu mentelmi jogot kér a Kneszettől
Benjámin Netanjahu, az izraeli átmeneti kormány miniszterelnöke, a jobboldali Likud párt frissen újraválasztott elnöke mentelmi jogot kér a kneszettől az ellene szóló vádiratokkal szemben – jelentette hétfőn a 13-as kereskedelmi tévé esti híradója.
 Benjamin Netanjahu |
|
| A 13-as csatorna értesülése szerint Netanjahu levélben kéri mentelmi jogának érvényesítését Juli Edelsteintől, a kneszet elnökétől. Levelében azt kéri, hogy csakis hivatali idejének végeztével kerülhessen bíróság elé az ellene elkészült három vádirat alapján, amelyekben közhivatallal való visszaéléssel, csalással és korrupcióval vádolta meg a rendőrség nyomozati anyaga alapján Aviháj Mandelblit főügyész.
Az izraeli törvények szerint mentelmi jogáról a kneszet mentelmi bizottsága dönt, azonban mivel a szeptemberi választások óta nem született kormány, és nem állt föl a kneszet legtöbb bizottsága, köztük a mentelmi bizottság sem, kérelme várhatóan ügyének elhalasztását jelenti. Netanjahu levelében arra hivatkozik, hogy más, hasonló vétségeket elkövetett politikusok nem kerültek törvény elé, és hogy a végrehajtó szervek, benne az ügyészség túl szigorúan, rosszindulatúan és részrehajlóan viselkedett vele szemben. Az ügymenet szerint Juli Edelsteinnek, a Likud politikusának kell döntenie a mentelmi grémium esetleges létrehozásáról. Ha ez megtörténne, kérdéses, hogy ott elutasítanák vagy elfogadnák-e Netanjahu kérelmét. A döntés ebben is – akárcsak az új kormány felállításában – Avigdor Libermannak, az Izrael a Hazánk párt vezetőjének kezében van, aki a jobboldali és a baloldali tömb között a mérleg nyelvét jelenti. A tévé szakértői szerint valószínűbb, hogy a mentelmi bizottságot csak a következő, március 2-i választások után létrejövő parlament alakítja majd meg – amennyiben a következő parlamentben világosabbak lesznek az erőviszonyok, kormány alakul, és nem ismétlődik meg a szeptemberi választásokat követő politikai patthelyzet. Ha a jelenlegi, magát már feloszlatott kneszet nem hozza létre a mentelmi bizottságot, és a következő parlament képes lesz rá, akkor várhatóan mintegy fél év múlva szavaznak kérelméről a következő kneszet erőviszonyai alapján megválasztott képviselők. Netanjahu egy tavaszi televíziós interjújában tagadta, hogy mentelmi jogával élne vádemelés esetén, de egy vasárnapi Likud-nagygyűlésen a demokrácia alapkövének nevezte a képviselők mentelmi jogának intézményét. Az alkotmánybíróságként is működő izraeli legfelsőbb bíróság kedden ül össze 67, a nemzetbiztonság és a kultúra területén dolgozó helyi értelmiségi petíciója nyomán annak megtárgyalására, hogy a márciusi választások után elvileg megbízható-e kormányalakítással Benjámin Netanjahu az ellene benyújtott vádiratok mellett. Hétfő este mintegy ötszáz tüntető a Likud zászlóival és Netanjahu képeivel Tel-Aviv egyik főterén az ellen tiltakozott, hogy a legfelsőbb bíróság esetleg megakadályozhassa Netanjahu kormányalakítását. Az izraeli parlament, a kneszet december 11-én feloszlatta magát, és új előrehozott parlamenti választásokat írt ki 2020. március 2-ra, miután a szeptemberi, idén már második választás újra politikai patthelyzetet eredményezett, amelyben sem a jobboldal élén álló Netanjahu, sem az ellenzék, a baloldali és centrista, valamint az arab pártok élén álló Beni Ganz nem tudott kormányt alakítani. (MTI, Shiri Zsuzsa) |
