Nemzetközi hálózatbővítő kongresszust terveznek Sopronban a neonácik
A tervek szerint október 6-tól háromnapos hálózatépítő kongresszust tartanak Európa neonáci szervezetei Sopronban. A város lakói tiltakozásokat szerveznek, a polgármester közleményben tisztázta, hogy zéró tolerancia van az antiszemitizmus minden formájával szemben. A szállodások pedig magyarázkodnak a vendégeiknek: nem tudnak ilyen rendezvényről.
Sopron főtere
Az osztrák sajtó már májusban megszellőztette, hogy Sopronban szervezik meg Európa újfasisztái a 1. Gerd Honsik Európa Kongresszusukat, a hír a héten vágta ki a biztosítékot a városban, miután egy antifa blogbejegyzés is megjelent erről az interneten. Szinte egy emberként hördültek fel a soproniak, a nem várt esemény összehozta még a város fideszes vezetését is az ellenzékkel abban a kérdésben, hogy
fasiszták nem kellenek a városba!
Hasonló egyetértésre nem nagyon akadt péla. De mit keresnek Sopronban a neonácik? A rendszerváltás óta nem először pécézték ki maguknak a várost. A kétezres évek elején zenei találkozó címén a Sopron melletti Harkán találkoztak. Ráadásul a városban élt évekig az a férfi, akiről kongresszusukat elnevezték a szélsőjobboldaliak: Gerd Honsik.
Ki az a Gerd Honsik?
Gerd Honsik apja elhunyt a háborúban, édesanyja „hazafias szellemben nevelte”, valójában Ausztria egyik legismertebb holokauszt-tagadójaként tartották számon. Az osztrák neonáci többször megjárta a börtönt. Semmitől sem riadt vissza: ha kellett, Molotov-koktélt hajigált, Hitlert felmentő könyvet írt, illetve nyílt levélben kérte az arab világot, hogy mozdítsa elő a „zsidók elgázosításának, a világtörténelem legnagyobb propaganda-hoaxának” leleplezését.
Utolsó börtönbüntetéséből korábban szabadult, akkor már 70 éves volt, nem sokkal később pedig Magyarországra költözött: Sopronba. A határ és Bécs közelsége miatt dönthetett a város mellett, mindenesetre ott is halt meg 2018-ban. Emléke – úgy tűnik – tovább él.
Kongresszus a hálózatbővítésért
Az osztrák neonácik által szervezett 1. Gerd Honsik – Európai Kongresszus célja tulajdonképpen az európai hálózat bővítése. Olyan témákról egyeztetnek többek között az olasz, az osztrák, a német és a skandináv csoportok, mint az európai egység, Európa múltbeli szabadságharcai, valamint a nemzeti mozgalmak és felfogásaik.
