Nemzetállami álom
Herzl Tivadarként ismerjük Budapesten, ahol tér viseli a nevét, de Theodor Herzl néven emlegeti a világ mint a palesztinai zsidó állam megálmodóját. Shlomo Avineri könyvének magyar megjelenése alkalmából vett részt egy beszélgetésen a könyvfesztiválon.
Shlomo Avineri (fotó: Reviczky Zsolt, Népszabadság)
Shlomo Avineri a jeruzsálemi Héber Egyetem politológiaprofesszora, illetve a Yale, a Cornell, a University of California, az Oxford és a Central European University vendégprofesszora. Egyik nagyanyja Békéscsabán született, először 1964-ben járt Magyarországon, hogy meglátogassa a rokonait. És nem mellékesen, hogy találkozzék Lukács Györggyel. Ekkor bejutott az akkor éppen felújítás alatt álló Zsidó Múzeumba és Levéltárba, ott mondta neki egy korai relikviára mutatva valaki, hogy előbb voltak ők itt, mint a magyarok. Na, ezt tökéletes példának tartja arra, hogy Európában miért nem egyszerű, ha az ember történelmi tényekről ír.
A könyvfesztiválon rendezték azt a beszélgetést, amelyen Theodor Herzl és a zsidó állam alapítása című könyvével kapcsolatban azt is elmeséli, hogy egy véletlenen múlt, hogy belevágott. Amikor lefordították Herzl Tivadar naplóit németről héberre, előszóra kérték fel. – Életem legizgalmasabb nyara volt, míg végigolvastam – mondja. – Herzl újságíró volt, minden napra jutott egy értékes bejegyzése. Lenyűgözött ő maga, az élete és a műve is. Ma Budapesten a Dohány utcai zsinagóga előtti tér a zsidó állam létrehozásának eszméjét megálmodó Herzl Tivadar nevét viseli, mert itt állt valaha az a ház, amelyben 1860-ban a világra jött. Itt is élt, és az akkor Sütő utcai, ma Fasori Evangélikus Gimnáziumot látogatta, amíg 18 éves korában Bécsbe nem költözött a család. Herzl az Osztrák–Magyar Monarchia liberális légkörében nevelkedett, nem politikusnak született, sokkal inkább gondolkodónak; az antiszemitizmus megállíthatatlannak tetsző terjedése, a kelet-európai és oroszországi zsidóság mérhetetlen nyomorúságának, kitaszítottságának, elnyomatottságának a megismerése tette azzá, és késztette élete főműve, A zsidó állam megírására.
