Nem bűncselekmény vérdíjat kitűzni a „zsidókra”?
A rendőrség megszüntette a nyomozást a kurucinfo által szervezett fenyegetések ügyében
Következmények nélkül maradhat az, hogy pénzjutalom felajánlásával buzdította „magyarellenes zsidók” felkutatására olvasóit a kurucinfo tavaly nyáron. Alighanem azok is elkerülik a felelősségre vonást, akik a szélsőjobboldali portál felhívása nyomán heteken át zaklattak több antifasiszta tüntetőt. Az ügyben indult nyomozást ugyanis a közelmúltban megszüntette a rendőrség.
Mint arról korábban többször beszámoltunk, a szélsőjobb lényegében vérdíjat tűzött ki azokra, akik demonstrációt tartottak – a később háborús bűntett gyanúja miatt őrizetbe vett – 97 éves Csatáry László fővárosi otthona előtt. A tüntetők a férfi felelősségre vonását követelték, mert a gyanú szerint a férfi 1944 tavaszán Kassán, rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott több ezer ember Auschwitzba deportálásában.
A kuruc.info azonnal lecsapott a tüntetésre, és a „Keressük a 97 éves Csatáry bácsit zaklató zsidókat” című írásban úgy fogalmaztak: „Azok között, akik a legtöbb személyről a legtöbb használható adatot beküldik, 100 ezer forintot osztunk szét (ebből 75 ezret Varga Béla Amerikában élő bajtársunk ajánlott fel)”.
A vérdíj kitűzése nyomán hamar felkerült az antifasiszta demonstrálók – elsősorban közösségi portálokról beszerzett – fényképe, több személyes adata, telefonszáma, e-mail címe a Kuruc.infóra. Mindezek után több tüntető napokon át fenyegető hívásokat, SMS-eket, e-maileket kapott. Egyikük, Garai-Édler Eszter is feljelentést tett a rendőrségen.
A napokban azonban arról tájékoztatta a rendőrség, hogy megszüntették a közösség elleni izgatás, a személyes adattal való visszaélés és zaklatás miatt indított nyomozást, mert „a cselekmény nem bűncselekmény”. A kurucinfo cikke kapcsán az olvasható a IX. kerületi rendőrkapitányság határozatában:
„Nem lelhető fel olyan konkrét történeti tényállás, amely alapján a közösség elleni izgatás megállapítható lenne. Továbbá nem valósul meg az uszítás. A cikkben nem jelent meg olyan felhívás, hogy a beazonosított személyeket akár elektronikus vagy távközlési úton, akár személyesen is keressék fel az olvasók, mindennapi életüket lehetetlenítsék el. A felhívás csupán az információszerzésre terjedt ki”.
Ezek után arra hívta fel a rendőrség a figyelmet a határozatban: mivel az érintettek a közösségi oldalakon maguk tették közzé lakcímüket, telefonszámukat, személyes adataik nyilvánosságra hozatala nem tekinthető jogosulatlan adatkezelésnek. A zaklató hívások és üzenetek ügyében sem állapított meg bűncselekményt a rendőrség.
A teljes cikk itt olvasható.
