Mundruczó Kornél új filmjének bemutatója Cannes-ban

Hosszan tartó tapssal jutalmazta a szombati világpremieren Mundruczó Kornél Fehér Isten című filmjét a 67. cannes-i filmfesztivál közönsége. A rendező egy új alkotói korszak nyitányának tekinti hatodik filmjét, derül ki nyilatkozatából.

A cannes-i Fesztiválpalota mintegy ezer férőhelyes Debussy termében mutatták be az új, csaknem kétórás Mundruczó Kornél-filmet, amely az Un certain regard (Egy bizonyos nézőpont) elnevezésű programban, a hivatalos válogatás második legjelentősebb versenyében szerepel.
Thierry Frémaux művészeti igazgató a világpremier előtt a filmet Jack London amerikai író szellemiségéhez hasonlította, amelynek üzenete szerinte az amerikai írótól is származhatna. Eszerint a kutyák segítségével számos, az emberekre jellemző dolgot elmondhatunk.
Ezt követően a fesztiváligazgató a film kutyafőszerepét alakító Hagent hívta színpadra, aki amerikai trénere, Teresa Miller vezetésével csokornyakkendőben érkezett. Őket pedig a film alkotógárdája – Mundruczó Kornél rendező, aki előző filmjéhez hasonlóan játszik is az alkotásban, a forgatókönyv társszerzői, Wéber Kata színésznő és Petrányi Viktória producer, az operatőr Rév Marcell, valamint a főszerepben látható Psotta Zsófia 12 éves amatőr színész, az apát alakító Zsótér Sándor és Thuróczy Szabolcs – követte.
A nézők nagy tapssal köszöntötték a magyar művészeket, s a vetítés végén is hosszan megtapsolták az alkotókat, akik felállva köszönték meg a meleg fogadtatást.
A rendező köszönetet mondott a fesztiválnak, hogy ismét meghívták őt és a teljes alkotógárdát Cannes-ba, akik közül külön bemutatta többek között Jancsó Dávid vágót, Ágh Márton látványtervezőt és a magyar származású, izraeli Asher Goldschmidt zeneszerzőt.
A bemutatón megjelent többek között Andrew G. Vajna, a filmipar megújításáért felelős kormánybiztos és felesége, valamint a Magyar Nemzeti Filmalap vezetői.
“A közönség kifejezetten jött a filmmel. Nagyon jó volt” – mondta a premier után az MTI-nek Cannes-ban a rendező. Emlékeztetett arra, hogy a szintén az Un certain regard szekcióban 2005-ben bemutatott Johanna című operafilmjéről az első vetítésen nagyon sokan kimentek, ezúttal viszont nem mozdult a helyéről a közönség. Érzése és szándékai szerint a zsánerműfajokat keverő alkotás “sokkal jobban fog működni általánosságban a nézőkkel“, mint a Johanna, és szélesebb rétegeket tud majd megszólítani.
A 39 éves rendezőnek ez a hatodik filmje és az ötödik, amely meghívást kapott a világ legrangosabb filmes találkozójának hivatalos programjába.
Ennek kapcsán Mundruczó az MTI-nek elmondta: “Az ember oda megy, ahova hívják. Ez nem az én döntésem volt, de ez jó hely bemutatni egy filmet: a világon az egyik legfontosabb filmes találkozó, nagyon sokan megnézik a műveket, a film hirtelen bekerül a köztudatba, máshonnan talán nehezebb lenne felépíteni“.
Hozzátette: “A cannes-i fesztivál elvitathatatlan előnye a többi fesztiválhoz képest, hogy a legjobb programmal rendelkezik“.Előző alkotását, a 2010-ben szintén Cannes-ban bemutatott Szelíd teremtést már a forgatáskor is egy korszakot lezáró ars poeticának szánta a rendező. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy véleménye szerint az a kelet-európai valóság, amelyet a kilencvenes években és a 2000-es évek elején megélt és feldolgozott első filmjeiben, mára megváltozott.
“Az időtlenebb, lassabb, melankolikusabb modell már nem tud revelatívan megszólalni Kelet-Európából, mert a térség a ellentmondásos ideálok mentén egyre átláthatatlanabb” – mondta a rendező a cannes-i bemutató után az MTI-nek adott interjúban. Úgy véli, hogy Kelet-Európa jelenleg káoszban él, a jövő tervezhetetlen. Ennek az érzésnek a képi megjelenítéséhez pedig új módon és új helyszínekről filmezte Budapestet, az új filmes generációhoz tartozó Rév Marcell operatőr kameráján keresztül.
Ebben az értelemben Mundruczó szerint a Fehér Isten egy új alkotói korszak nyitányának tekintendő. Ennek pedig a rendező szerint a legfontosabb eleme az, hogy “független tudjon maradni és közben annyira kritikai módon tudjon megszólalni, ahogy ebben a filmben próbáltuk tenni“.
Azért is fordulópontnak tekinthető Mundruczó szerint ez a film, mert a zsánerműfajok, a melodráma, a kalandfilm és a bosszútörténet újraértelmezésével a korábbiaknál szélesebb nézői réteget szeretne megszólítani.
“Melodramatikusabb, abban az értelemben, hogy a szíven keresztül működik, és követi a melodráma fordulatait. A néző számára ismerős műfajokat használ, de a mondanivaló kemény, és azt a valóságot tükrözi, amely Budapesten körbevesz minket. Ezt kutyákkal megmutatni nagyon izgalmas dolog volt.“
Mundruczó olyan perspektívába akarta helyezni a filmet, amelyből egyértelműen kiderül, hogy a kutya az örökös számkivetetteket jelképezi, akik számára a gazdájuk az isten. “Óriási felismerésként” hatott rá J. M. Coetzee dél-afrikai író irodalma, amelyben a kutyák nagy szerepet játszanak annak kifejezésre, hogy az emberek nemcsak egymás között nem tudják megteremteni az egyenlőséget, hanem általában képtelenek rá, és az ember folyamatosan kiválasztottnak érzi magát a világban való uralkodásra.
Az ember által szocializált kutya pedig erős metaforáját adhatja szerinte egy kisebbségnek vagy egy másik fajnak, amelyet a rendező nem kívánt konkrétan meghatározni és társadalmi hálóba behelyezni. Mundruczó ugyanis nem tartja magát realista rendezőnek. Függetlenül attól, hogy a melodráma műfaját használva “erősen társadalmi mondanivalója” van a filmnek, a témát a lehető legszabadabban és tabuk nélkül akarta megragadni.
A rendező jelenleg több filmterven is dolgozik, saját ötletei alapján, valamint Vlagyimir Szorokin A jég című művét is szeretné adaptálni.
“Nem szeretnék még egyszer négy évet kihagyni” – mondta. Hozzátette, annak ellenére sem, hogy a magyar filmfinanszírozás átmeneti felfüggesztése szellemileg pezsdítően hatott rá, mert ez idő alatt meg tudott magának fogalmazni olyan dolgokat, amelyeket változtatandónak érzett munkásságában.
A filmes és színházi munkáival is világszerte elismert Mundruczó Kornél hatodik nagyjátékfilmje egy kislány és egy kutya barátságának történetét meséli el. A filmben egy új törvény szerint minden korcs után különadót kell fizetni, ezért ebek százait dobják ki a tulajdonosok. A 13 éves Lili sikertelenül próbálja megóvni apjától a kutyáját, Hagent, az is utcára kerül, ahol a lány hiába keresi. Hagent először harci kutyának fogják be, majd kisemmizett fajtatársai között egy sintértelepen talál menedéket, velük együtt fellázad az őt korábban megalázó emberek ellen. A Budapest utcáin meginduló vérengzést végül Lili próbálja megállítani.
Az ötvennapos budapesti forgatás egyik különlegessége volt a közel kétszáz, menhelyekről válogatott kutyaszereplő részvétele, amire még soha nem volt példa filmben. Az állatok kiképzése már hónapokkal a forgatás előtt megkezdődött Teresa Miller amerikai kutyatréner vezetésével. A Los Angeles-i szakember, aki olyan világhírű filmekben működött közre, mint a Rex felügyelő, a Kutyám, Jerry Lee vagy a Cujo, Halász Árpád állatidomárral, a Gödöllői Kutyasport Központ oktatójával együtt dolgozott. A magyar-svéd-német koprodukcióban több mint 700 milliós költségvetéssel készült Fehér Isten című film gyártását 280 millió forinttal támogatta a Magyar Nemzeti Filmalap. Mundruczó filmje a Proton Cinema produkciójában készült a Filmpartners, a német Pola Pandora, a ZDF/Arte és a svéd Chimney Pot koprodukciójában, az Eurimages, a Medienboard Berlin-Brandenburg, a Film I Vast és a Swedish Film Institute támogatásával. A nemzetközi értékesítéssel a Match Factory foglalkozik.
A cannes-i fesztivál hivatalos programját mintegy 1800 benevezett játékfilmből állították össze a szervezők. Az Un certain regard szekcióba 20 film kapott meghívást.
A 67. cannes-i filmfesztivál május 25-ig tart, de az aznapi európai választásokra való tekintettel a hivatalos versenyprogram díjkiosztása kivételesen előző este, május 24-én, az Un certain regard díjainak átadása pedig május 23-án este lesz.
A magyar mozikban június 12-től látható a Fehér Isten az InterCom forgalmazásában.

Kapcsolódó cikk:

“A mítoszok igazságában hiszek..” – interjú Mundruczó Kornéllal