A kelet-brüsszeli kerületben körülbelül 100 ezer ember él, akiknek mintegy 30 százaléka nem belga állampolgár, 40 százaléka pedig külföldi gyökerekkel rendelkezik. Az aktív korúak harmada munkanélküli.
„Nyilvánvaló kapcsolat van a párizsi merényletek és a drogkereskedelem között, mert az átlépi a határokat és sok pénzt hoz. Marokkóból régóta jelentős hasisszállítmányok érkeznek jól bejáratott útvonalakon. Ha a drogkereskedők szeretnének bűnbocsánatot nyerni istentől, akkor könnyedén megtalálhatják a módját, hova fektessék be a pénzüket: a terrorizmusba” – nyilatkozta lapunknak Pierre Vermeren, a párizsi Sorbonne Egyetem professzora. Az észak-afrikai országok modernkori történelmét kutató szakértő szerint bonyolult történelmi és vallási okai vannak annak, hogy a Magreb térségben (Marokkó, Nyugat-Szahara, Algéria, Tunézia, Líbia) élők egy jelentős csoportja a terrorizmushoz kötődik. „A marokkói hatóságok jó ideje elvesztették a kontroll a Rif-hegység lakói felett. A terület mára törvényen kívül áll, és a drogkereskedelem bázisa lett, ahonnan a párizsi külvárosán, Saint-Denis-n, az északfrancia Roubaix-n és Molenbeekig vezet” – mondja Pierre Vermeren.
Az 1960-as évek óta épülnek ezek a drogkereskedelmi hálózatok, amelyek több százmillió dollár profitot termeltek, amit aztán a kereskedelembe, a vendéglátásba vagy más legális gazdasági tevékenységbe fordítottak Marokkóban, Spanyolországban, Franciaországban vagy Belgiumban.
Abdelhamid Abaaoud apja, Omar 40 éve indult el Marokkóból Belgiumba. Ruhaboltot üzemeltet, és fiának is vett egy üzletet, de Abdelhamid inkább a dzsihádot választotta. „Mindent a belgáknak köszönhetek. Csodás életünk volt itt” – nyilatkozta a sajtónak még januárban, amikor elindult a hajtóvadászat a fia után a Charlie Hebdo szerkesztősége iránti támadásokat követően.
A teljes cikk itt olvasható.
