Mit csináljunk, ha a Jobbik kerül hatalomra?

Írta: Kácsor Zsolt/mazsihisz.hu - Rovat: Hírek - lapszemle

A Jobbik Hanukája, avagy hová álljanak a zsidók címmel rendezett nyilvános kerekasztal-beszélgetést a Mazsihisz szerda este a budapesti Bálint Házban Kiss Henriett Mazsihisz-alelnök, Ceglédi Zoltán politikai elemző és Darvas István rabbi részvételével.  A rendezvény apropója Vona Gábornak, a Jobbik elnökének a hanuka alkalmából írt üdvözlő levele volt, amely élénk vitát keltett.

01_12_3.jpg

A Mazsihisz vezetése a Vona levele után kirobban vitában arra az álláspontra helyezkedett, hogy – mint az a honlapunkon közölt, Vona Gábor Hanukája és a felelős zsidó érdekképviselet című cikkben olvasható – „ha az üdvözlet maga nem is, de az ebből kialakult vita már alkalmat ad arra, hogy elemezzük a helyzetet, és következtetéseket vonjunk le anélkül, hogy beszállnánk bármilyen olyan pártpolitikai meccsbe, amelyekhez nekünk bizonyosan semmi közünk sincsen”.

Egy ilyen helyzetelemzésre kínált lehetőséget a Bálint Házban tartott, Hont András HVG-rovatvezető által vezetett fórum, amelyre meghívást kapott Köves Slomó is, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija azonban a rendezvény előtt lemondta a részvételt. Egyebek mellett arra hivatkozott, hogy sajtónyilvános eseményről van szó, s szerinte nem volna jó, ha a zsidó szervezetek a nyilvánosságot egymás szapulására használnák föl.

01_12_2.jpg
Heisler András
Bevezetőjében Heisler András Mazsihisz-elnök elmondta: aktív résztvevője olyan nemzetközi fórumoknak, amelyeken vissza-visszatérő téma a szélsőjobboldali pártok erősödése és esetleges hatalomra kerülése Európában. Mint mondta, egyes szélsőjobboldali pártok – mint például Franciaországban a Marine Le Pen által vezetett Nemzeti Front – az utóbbi időben visszavettek az antiszemita retorikából, s nem hangoztatnak zsidóellenes nézeteket. De miután a rasszizmusuk ezzel nem tűnt el – hiszen ez tapasztalható például a bevándorlók ellen – a zsidó szervezeteknek föl kell készülniük az olyan helyzetekre, amikor rasszista és EU-ellenes erők kerülnek hatalomra. Vona Gábor hanukai üdvözlete kapcsán Heisler András közölte: egy ünnepi jókívánság önmagában kevés – főleg ha mögötte politikai szándékot sejt az ember –, de annyi pozitív hozadéka mégis van az ügynek, hogy most úgy tűnik: a politikai antiszemitizmus már nem kifizetődő Magyarországon, s ezt a Jobbik vezetése is belátta.

„Mi az ördögöt csináljunk”?

– De akkor most mit tegyünk? Mi az ördögöt csináljunk, ha tudjuk: finoman szólva nem mindig tettértékűek a szavaink? – tette föl a kérdést György Péter professzor, aki előadásában lényegében arra kereste a választ, hogy a zsidó közösségek számára van-e, s ha van, akkor mi a legjobb megoldás a szélsőjobboldallal kapcsolatos állásfoglalás tekintetében. Mint mondta, azt senki nem gondolhatja komolyan, hogy egy romagyűlölő, homofób, menekülteket megalázó, xenofób, a szent magyar irodalom világán kívül élő párttal lenne bárkinek mit beszélnie, hiszen a Jobbik antiszemitizmusa csupán egyetlen elem abban a gyalázatos eszmerendszerben, amelyben élnek. Szerinte az nem megoldás, ha az ember visszahúzódik egy biztonságos, homogén, zsidó életbe, elvégre olyan nincs is, hanem önmagukat különbözőképpen definiáló és identifikáló, egymáshoz különböző mértékben és szálon kötődő zsidó mikroközösségek léteznek. A professzor azt mondta: már nagyon rég nem hisz az értelmiségiek kiváltságos szerepében, abban, hogy bármelyik értelmiséginek jogában állna olyan ügyben útmutatást adni az igazságtalanságot némán tűrő tömegeknek, amely túlmutat a saját életén, mindazon, amiért felelősséget vállalhat. Azaz – tette hozzá György Péter – beszélnünk lehet, de amit mondunk, az nem váltható és váltandó be magától értetődően tettekre. S hogy akkor mit is tegyünk? György Péter szerint kérdés, hogy ugyan miről beszéljünk olyan emberekkel, akik még mindig nem tudják, hogy mindannyian mások, és egyenlőek vagyunk, s egyikünknek sincs joga sem a megvetésre, sem a kegyetlenségre. A professzor a beszédét azzal zárta: a helyzetről inkább beszéljünk egymással, mintsem arra érdemtelenekkel.

01_12_5.jpg
György Péter
Az est egyik legdirektebb, és a vélemények ütköztetése szempontjából egyik legprovokatívabb kérdése Hont Andrástól hangzott el, aki azt kérdezte: a hatalommal való párbeszéd terén mi lesz a teendő abban az esetben, ha Magyarországon Vona lesz a miniszterelnök, Gyöngyösi Márton a külügyminiszter, Dúró Dóra felel az oktatásért, a B-közép pedig a koronaőrséget látja el, továbbá a választási irodákat „védi”.

Válaszában Kiss Henriett azt mondta: ilyen helyzetben a Mazsihisz feladata az lesz, hogy védelmi szervezete legyen az összes magyarországi zsidó embernek, ami pedig az oktatást illeti, a zsidó oktatási intézmények bizonyosan nem vennék át Dúró Dóra elveit. Hozzátette: a Jobbik megítélésében számára máig meghatározó élmény a Magyar Gárda 2007-es ünnepi avatása, amikor a budai várban a Dísz téren nyilas jelmezben hungarista eszmeiséget képviselő gárdisták álltak, ám a Sándor-palota ablakai zárva maradtak, és Sólyom László akkori államfő az Alkotmány őreként nem érezte feladatának, hogy az újnyilasokkal szemben fel kellene lépnie. Az alelnök asszony hozzátette: Vonának igaza van, a Jobbik tényleg nem náci párt, ellenben újnyilas, hungarista alapon álló szerveződés. Kiss Henriett elmondta azt is: magánemberként nem tud különbséget tenni a Jobbik és a nagyobbik kormánypárt nyilatkozatai között, de a Mazsihisz alelnökeként az a meggyőződése, hogy egy zsidó szervezet nem teheti meg, hogy nem folytat párbeszédet a mindenkori hatalommal, elvégre a Mazsihisz állami feladatokat lát el. A hatalommal való párbeszéd azonban nem jelenti azt – tette hozzá –, hogy a Mazsihisznek némának kellene maradnia, ha problémát tapasztal.

A teljes cikk itt olvasható.

támogatás