“Mint a náciknál”: elmondhatatlan bűnökről beszéltek volt észak-koreai foglyok

Éhezés, kínzások, halálra dolgoztatás, kényszervetélés – igazi földi pokol vár azokra, akiket munkatáborba zárnak Észak-Koreában. Az ENSZ vizsgálóbizottsága többek között egykori foglyok és őrök beszámolói alapján készített jelentést arról, hogyan sértik meg az emberi jogokat a kommunista országban. A több száz oldalas dokumentumot hétfőn hozzák nyilvánosságra, de a főbb részletek már kiszivárogtak.

Tavaly tavasszal világszerte sokan megtanulták Szin Donghjok nevét, aki huszonhárom évig raboskodott egy észak-koreai munkatáborban. Menekülés a 14-es táborból című könyvében írta le szenvedése és szökése történetét, amelynek egyes részletei az ENSZ-nek beszélő szemtanúk beszámolóiból is visszaköszönnek.

Hajnaltól éjfélig

A foglyok nagy részének a biztos halált jelentik a munkatáborok, ahová nagyon sokan mondvacsinált bűnök miatt kerülnek. Reggel fél öttől sötétedésig dolgoztatják az elítélteket, de pihenni csak az éjfélig tartó agymosások után mehetnek.

Brutális fizikai munkát végeztetnek velük, a szállásuktól akár 10-15 kilométerre is, függetlenül attól, milyen az idő. Enni viszont alig kapnak, így ha nem akarnak éhen halni, előfordul, hogy az állatok ürülékéből szedik ki a kukoricamagokat és más növényi maradványokat. Ettől persze mindennapos az éhhalál. Egy volt őr azt mondta, hogy egyszer a két szemével látta egymásra dobálva olyan emberek holttestét, akik az éhezésbe pusztultak bele.

 

Börtön pletykálkodásért és kényszervetélés

A nőkön érkezéskor kötelező terhességi tesztet végeznek. Aki gyereket vár, azt addig dolgoztatják, amíg el nem vetél. A táborban születnek ugyan gyerekek, akiknek így az esély sem adatik meg az emberibb életre. Szin Donghjok is egy lágerben született, ahol később végig kellett néznie hozzátartozói halálát.

Ugyanerre kényszerítették azt a nőt is, akit családjával együtt küldtek gulágra. A bűne állítólag az volt, hogy pletykált egyik barátjáról, akinek kapcsolata volt Kim Dzsong Illel, Észak-Korea korábbi diktátorával. Az asszony szülei belehaltak az embertelen munkába, és neki kellett eltemetni őket. Koporsót nem kapott, ezért jobb híján szalmába csavarta édesanyját és édesapját, úgy földelte el őket. Kim Young Soon kilenc évig raboskodott, ez idő alatt négy gyermekét is elvesztette a táborban, ahol minden nap fél négykor kellett kelniük.

A teljes cikk itt olvasható.