Mikortól bűn a büdös cigányozás?
Két nap alatt megnyugodhatott Bayer Zsolt újságíró, aki egyik cikkében állatoknak nevezte a cigányok egy részét, feljelentették közösség elleni izgatás miatt, amit azonban visszautasított az ügyészség. Az ügyész közleményben magyarázkodott, azt bizonygatta, hogy a bírósági gyakorlat miatt fölösleges nyomozni Bayer ellen. Az elmúlt húsz év hasonló ügyei alapján vékony jégen egyensúlyoznak a hatóságok. Miért jár valakinek felfüggesztett börtön, ha cigánygalerik szétverését emlegeti, és miért ússza meg, ha megoldást sürget a szerinte állatias cigányok ellen?
Két nap sem kellett az ügyészségnek arra, hogy eldöntse: nem indít nyomozást Bayer Zsolt újságíró ellen, aki a Magyar Hírlapban az MTK-sportolók szigethalmi megkéselőiről múlt szombaton azt írta: “gyáva, undorító, kártékony állatok”. Majd úgy folytatta: “a cigányság ezen része állat, és állatként viselkedik. (…) Állatok meg ne legyenek. Sehogyan se. Ezt kell megoldani – de azonnal és bárhogyan!”.
Bayer Zsoltot két magánszemély szerdán jelentette fel ezért az írásáért, a Fővárosi Főügyészség viszont csütörtökön elutasította a feljelentést, mert nem tartotta megalapozottnak, hogy Bayer, a Magyar Hírlap publicistája közösség elleni izgatást követett volna el. A zsidók, különösen a zsidó kormánytagok összeírását sürgető Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő ügyében másfél hónap után döntött úgy a héten az ügyészség, hogy megszünteti a nyomozást, és a parlamentben a tiszaeszlári vérvádat emlegető Baráth Zsolt szintén jobbikos képviselő ügyében is több hónapig tartott a nyomozás. A tojásdobálásba torkolló 2008-as melegfelvonulásról szóló homofób nyilatkozatok miatt évekig vizsgálódott a rendőrség, majd az ügyészség, de ebből sem lett vádemelés.
Likvidálnak-e cigányokat?
A megbízott fővárosi főügyész, Ibolya Tamás – ahogy csütörtöki közleményében írta – “rendhagyó módon” részletesebben is kifejtette, milyen körülmények alapján döntik el az ügyészek, hogy az egyes esetekben történt-e uszítás. Az ügyész szerint a jelenlegi bírósági gyakorlatot kell figyelembe venni, amely szerint uszításnak csak az minősül, ha valaki nagy nyilvánosság előtt erőszakos cselekedetre hív fel; a veszély nem csupán feltételezett, hanem konkrét; és az erőszakos cselekedet közvetlenül fenyeget. Az ügyészség csak olyan ügyekben indít tehát eljárást, ahol ez a három követelmény megvalósul.
Az főügyész szerint ez a három körülmény nem állt fenn Bayer Zsolt ügyében, ezért utasították el a feljelentést, ellenpéldaként pedig a Tomcat néven ismert Polgár Tamás esetét említi az ügyész. Polgárt csütörtökön a bíróság közösség elleni izgatás miatt nem jogerősen egy év két hónap szabadságvesztésre ítélte, amelynek végrehajtását öt évre felfüggesztette. A blogger egy 2009-es cikkében azt írta, hogy a cigányok számára elviselhetetlen légkört kell teremteni, és hogy a közéletből és a kultúrából ki kell rekeszteni őket.
Az írás tartalmazta a következő mondatokat is: “a ti utcasarkotokon tán nem ácsorog egy drapp galeri? Szedjetek össze húsz embert, menjetek le, és egy szó nélkül verjétek szét őket”. A Polgárt elítélő bírónő indoklásában kijelentette, hogy ez direkt erőszakos cselekményre való felhívás, fizikai fellépésére buzdít, és “reális a lehetőség, hogy a cikket olvasva ilyen cselekményt elkövessenek”. Ezért ítélte szabadságvesztésre Polgárt. Az ügyészség szerint az a különbség Bayer Zsolt és Tomcat írása között, hogy a Magyar Hírlap publicistája nem buzdít konkrét bűncselekményre, és nincs reális veszélye annak, hogy Bayer cikkét olvasva valaki bűntettet követ el (tehát a cikk alapján például nekikezd a cigányság likvidálásának).
A gyűlöletkeltés csak meghökkentő
A főügyész közleményében kijelentette, hogy korábban “megkísérelte tágítani a fenti gyakorlatot, ez azonban nem vezetett eredményre, felmentő ítéletek születtek”. A főügyész elsősorban ifjabb Hegedűs Loránt 2003-as ítéletére célzott. A református lelkész 2001-ben a MIÉP lapjában azt írta a magyarországi zsidóságra célozva, hogy “a galíciai jöttmenteket” ki kell rekeszteni, “mert ha nem teszed meg, ők teszik meg veled”. A jogerős ítélet szerint Hegedűs cikke “lehet sértő, meghökkentő, aggodalmat keltő, de bűncselekményt nem valósít meg”.
A volt MIÉP-es képviselőt ugyan első fokon másfél éves szabadságvesztéssel sújtotta a bíróság, másodfokon azonban felmentette a Fővárosi Ítélőtábla. A bíró a szóbeli indoklásban kijelentette: “a bűncselekmény megállapításához az lenne szükséges, hogy tevékeny gyűlöletre, erőszakos cselekményre való felhívás, konkrét jogok közvetlen fenyegetése valósuljon meg, a cikk esetében azonban erről nincs szó”.
A teljes cikket itt olvashatja.
