Miféle alapítvány építi a Gutenberg téri iszlám központot?
Al Kaida közelinek nevezi cikkében a Gutenberg téri, 540 négyzetméteres új iszlám központot építtető Jótékonysági Béke Alapítványt az ügy részleteit összefoglaló Vigyázó blog.
A Hit Gyülekezetéhez közelálló blog összefoglalójában egyebek közt az alábbiak olvashatók:
Az atv.hu információi szerint a Gutenberg téri, 540 négyzetméteres ingatlant a Jótékonysági Béke Alapítvány újítja fel. Ezt a Józsefvárosi Önkormányzat is megerősítette, de ők nem tudnak arról, hogy a létesítmény imaháznak készülne, csak a kulturális célt ismerik.
A Jótékonysági Békealapítványról először 2004-ben írt a hvg.hu. Úgy értesültek, hogy az alapítvány egyik alapítója Dr. Elfaith Hassenein üzletember, akit korábban többször érte az a vád, hogy a délszláv háború idején – feltételezések szerint az al-Kaida terroristáival is együttműködő – bosnyákoknak szállított illegálisan fegyvert.
A dr. Saleh Tayseer vezette Jótékonysági Békealapítványt (Relief Peace Foundation) 1996 tavaszán jegyezték be a Fővárosi Bíróságon, tízezer dolláros tőkével. A három alapító közül az egyik a boszniai diplomata útlevéllel rendelkező 58 éves Hassenein.
A hvg.hu szerint a Hassanein által vezetett, bécsi székhelyű Harmadik Világ Jótékonysági Ügynökséget (Third World Relief Agency – TWRA) szoros szálak fűzték Oszama bin Laden terroristavezérhez, aki anyagi hozzájárulásokkal segítette az ügynökség munkáját az 1990-es évek első felében – állítja a Nemzetközi Anti-terrorista és Biztonsági Szakértők Szövetségée (IACSP).
A szövetség szerint a TWRA hozzávetőleg 350 millió dolláros vagyonnal rendelkezett 1992 és 1995 között, amelyet az osztrák GiroCredit-nél vezetett számlán tartottak. Az összeget bin Ladenen és további tehetős magánszemélyeken kívül – az IACSP szerint – Brunei, Irán, Malajzia és Szaúd-Arábia dobta össze. A Washington Post 1996-ban leplezte le, hogy a TWRA-t az egyiptomi Sheik Omar Abdel Rahman is támogatta, akit a New York-i Világkereskedelmi Központ (WTC) ikertornyai ellen 1993-ban elkövetett első terrortámadás szellemi atyjaként tartanak számon.
Az alapítvány története hasonlóképpen kalandos. A hvg.hu információi szerint a Jótékonysági Békealapítvány 1996-ban megválasztott kuratóriumi elnökét 1999-ben már meghallgatta a Fejér-megyei főügyészség; ennek során a szudáni születési és szudáni állampolgárságú, de már 1979 óta Magyarországon élő Dr. Nadir Hassan Khalil feljelentést tett közokirat-hamisítás miatt ismeretlen tettes ellen.
A jegyzőkönyvből kiderül, hogy a gyermekorvosként dolgozó Dr. Khalil elmondta: 1997-ben tudomására jutott, hogy az alapítók Isztambulban módosították az alapító okiratot, s új elnöknek Babiker Elgalilt nevezték meg. (Babiker Elgalil egyes okiraton Babakr Abdel-Jalil Mohammed, illetve Babiker Abdelgalil néven is szerepel.) Khalil az ügyészségnek jelezte, hogy 1998-ban újra módosították az okiratot, ám szerinte egyik módosított okiraton sem eredetiek az aláírók nevei. Dr. Khalil a meghallgatáson azt is közölte, hogy úgy tudja, az új elnök, Babiker Elgalil ellen több büntetőeljárás van folyamatban.
Khalil feljelentését követően a rendőrség kikérte az iratokat a Fővárosi Bíróságtól, majd az írásszakértő megállapította, hogy két aláíró neve eltér az eredetitől. Egy másik bírósági iratból pedig kiderül, hogy Khalil azt állította: a rendőrség már egyszer „nagy erőkkel” tartott házkutatást a Bartók Béla úti ingatlanban, ahol az imaház van, s amely ingatlan tulajdonosa a Jótékonysági Békealapítvány.
A botrányok után lecserélték a teljes „vezérkart”, és az alapítvány kuratóriumának elnöke 2003. márciusától Dr. Saleh Tayseer, Magyarországon élő palesztin fogorvoslett. Az új képviselőről 2004 áprilisában hallott először a közvélemény, amikor terrorcselekmény előkészítésének gyanúja miatt a nemzeti nyomozó iroda elfogta Saleh Tayseert.
A nyomozók azzal vádolták, hogy 2003-ben megbízást adott két férfinak: az egyiknek azt mondta, hogy szerezzen be robbanószert, a másikaktól pedig azt kérte, hogy robbantsa fel a Budapesti Zsidó múzeumot. Tayseer két hónapig volt előzetes letartóztatásban, majd a Fővárosi Főügyészség bejelentette, hogy bizonyítékok híján nem emelnek vádat ellene. A férfi – aki egyébként 2012-ig az Iszlám Egyház elnöke is volt – beperelte az államot: először 200, majd végül 30 millió forintot kért, de ebből csak 2 milliót ítéltek meg neki.
A vigyázó blog cikke itt olvasható.