Miért hajlandó tárgyalni a Hamasz a túszokról?
A minden oldalról sarokba szorított gázai terrorszervezetnek nemigen van más választása: a fegyveres utánpótlás minden forrása elapadt és az új amerikai elnök vélhetőleg a palesztin civilek – a Hamasz-propaganda által használt maximálisan kihasznált – szenvedésétől sem fog meghatódni.
A képen a túszok hozzáartozói a Lubavicsi rebbe sírjánál (Forrás: Flickr)
Ami Joe Biden elnök hónapokig tartó erőfeszítései nyomán és kérésére elképzelhetetlennek tűnt, beiktatása előtt álló Donald Trump ultimátumát követően a bennfentes források nyilatkozatai révén sokkal inkább elérhető célként került a média címlapjaira. Izraeli kormányközeli tisztviselők szerint nem a januárban hivatalba lépő megválasztott elnök, a Hamász és Netanjahu hivatala felé egyaránt közvetített egyértelmű elvárásokat tartalmazó üzenetei miatt, hanem azért, mert a minden oldalról sarokba szorított gázai terrorszervezet hirtelen meggondolta magát.
Az ügylet létrehozásáért ezidőtájt felelősséget vállaló, és még hivatalban lévő Biden elnök, illetve tanácsadói az izraeli koalíció tisztviselőihöz, és Binjámin Netanjahu miniszterelnök nyilatkozataihoz hasonlóan vélekednek, mondván Bassar el-Aszad bukása után a Hamász kénytelen lesz szembesülni azzal, hogy semmilyen irányból nem várhat segítséget, ezért kénytelen lesz beleegyezni a túszalku Jeruzsálem által diktált feltételeibe.
Várhatóan még a héten esedékes izraeli látogatása előtt az elraboltak hozzátartozóit is fogadó John Kirby, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője egy sajtótájékoztatón elismerte, hogy a felek ugyan még nem jutottak el a megállapodás küszöbéig, és még sok a tennivaló a Hamász akadályozása miatt, de mindent megtesznek a siker érdekében.
Az optimizmus fő oka, hogy a Hamász állítólag eljuttattott egy, a szabadon bocsátására váró túszok neveit tartalmazó listát az egyiptomi tárgyalókon keresztül, ami arra utal, hogy a terrorszervezet valóban hajlandóságot mutat az alku iránt. A Ynet magas rangú izraeli tisztviselőkre hivatkozva arról számolt be, miszerint a Hamász megállapodást akar, amit megerősít a Sábák főnöke – Ronen Bar, és a hadsereg vezérkari főnöke – Herci Halevi altábornagy tegnapi egyiptomi látogatása, hangsúlyozva ezáltal azon izraeli értékelést, hogy egy hónapon belül megállapodás születhet. A Ynet forrásai azonban tagadják a túszok nevét tartalmazó lista létezését, mondván „még nem tartunk ott,” megjegyezve azt is, hogy jelentős vita folyik az első szakaszban szabadon engedett foglyok számát illetően is.
Ugyanekkor, a londoni székhelyű Asharq Al-Awsat szaúdi újság, az ügy részleteit ismerő forrásra hivatkozva tényként említi a Halevi és Bar, valamint az egyiptomi tárgyalók közötti találkozón bemutatott, és 30 életben lévő túszt nevét tartalmazó listát. Az Al-Awsat forrása megerősíti Bar és Halevi látogatásának fontosságát, ami azt jelenti, hogy „hamarosan közelebb kerülünk a tűzszünethez,” hozzátéve, hogy az egyiptomi javaslat elfogadására elvileg hét végén, de legkésőbb a hónap közepén kerülhet sor, ugyanakkor a vita tárgyát képező javaslat legfeljebb 60 napos tűzszünetet ír elő, amely minden izraeli elrabolt személy esetében két napnak számít, míg a Hamász a katonákat és a „legfontosabbnak számító elraboltakat” további körökre hagyná biztosítékként, a háború befejezését követelve ilymódon.
Összegezve, az izraeli és egyiptomi biztonsági vezetők tegnapi kairói találkozóján az Aszad-rezsim szíriai bukását követő érzékeny helyzet mellett nyilvánvalóan megvitatták a túszalku megállapodás kérdéseit, különös tekintettel a Philadelphi-folyosót illetően, ugyanakkor megjegyzendő, hogy Bar és Halevi elvileg nem rendelkezett a túsztárgyalások hivatalos mandátumával.
