Menóra emlékeztet a szegedi vészkorszakra
A holokauszt 70. évfordulóján egy négy méter magas menóra felavatásával emlékeztek vasárnap délelőtt a vészkorszak szegedi áldozataira. Lapis András szegedi szobrászművész alkotásának felavatása előtt többek között Ilan Mor, Izrael Állam magyarországi nagykövete és Solymos László alpolgármester emlékezett a szegedi áldozatokra.
A zsidóság egyik legrégebbi jelképe, a menóra, egy hétágú gyertyatartó, amely a Mózes által látott égő csipkebokrot szimbolizálja. A holokauszt emlékév keretében a szegedi zsinagóga udvarán állították fel Lapis András szegedi szobrászművész alkotását, a négy méter magas menórát, amely a jövőben égő fáklyaként emlékezteti majd az itt élőket a 4 ezer szegedi zsidó halálával végződő népirtásra, hogy soha többé ne fordulhasson elő hasonló embertelenség.
A zsinagógakertben megjelent vendégeket – közöttük Ilan Mor, Izrael Állam magyarországi nagykövetét, Solymos László alpolgármestert és Kovács Lászlót, a Magyar-Izraeli Baráti Társaság elnökét – Lednitzky András a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke köszöntötte.
– 2014 többszörösen is évforduló. Egyrészt a holokauszté, ezért a gyászra emlékezünk, másrészt ünnepi évforduló is, hiszen éppen 25 évvel ezelőtt vette fel a két állam – Magyarország és Izrael – ismét a diplomáciai kapcsolatot – mondta köszöntőjében Lednitzky András. Megemlékezett arról, hogy Szegedről 1944. június 25–28. között három „halálvonatot” is indítottak. Összesen hatezer szegedi zsidót vittek különféle haláltáborokba. Közülük mindössze 1500 deportált térhetett vissza. Hatszázötven szegedi zsidó pedig az „erőltetett menet”, a munkaszolgálat áldozatává vált.
Címkék:Holokauszt emlékév