Megújult Kolozsvár egyetlen működő zsinagógája
Kívül-belül megújult a kolozsvári neológ zsinagóga, amelyet a korábbi tervek szerint május 20-án avattak és szenteltek volna fel. Az épületben kiállítótér is működik majd, valamint a zsinagóga mellett kulturális központ – mondta el a Krónikának Schwartz Róbert, a kolozsvári zsidó hitközség elnöke.
Teljesen felújították a kolozsvári neológ zsinagógát, amely jelenleg az egyetlen működő zsinagóga a városban, egyúttal a haláltáborokban elpusztult észak-erdélyi zsidóság emléktemploma. A Nagy (Horea) utcában található, 1886–1887-ben épített, mór stílusú zsidó templomába a helyi zsidóság történetét felidéző kiállítóteret is terveznek. Napjainkban a kolozsvári hitközségnek – amely tagja a Romániai Zsidó Hitközségek Föderációjának – 400-nál több tagja van, ezen kívül többtucatnyian vannak, akik szimpatizánsai a hitközségnek, annak ellenére, hogy származásilag nem zsidók – mondta el a Krónikának Schwartz Róbert, a kolozsvári zsidó hitközség elnöke.
A felújított épületet május 20-án avatták és szentelték volna fel, azonban a járványhelyzet miatt elhalasztották az ünnepséget.
Schwartz Róbert kifejtette, a felújítás utolsó, szépítési és javítási szakaszát nem tudták még befejezni, nagyszabású avatót akartak tartani izraeli, magyarországi vendégekkel, nagykövetségekkel.
Telket adtak el, hogy renoválhassanak
„Kolozsvár zsidósága életében ez jelentős lépés lett volna, mert a második világháború utáni, 1947-es újjáépítés óta semmiféle komolyabb munkálatot nem végeztek a zsinagógán” – mondta el Schwartz Róbert. A Hegner Izidor vasúti mérnök tervei alapján a Horváth testvérek és Reményik Károly cége által épített zsinagógát 1912-ben felújították. 1927. december 7-én antiszemita diákok dúlták fel: a padokat összetörték, és a Tóra-tekercseket az utcán elégették. 1944. június 2-án a várost ért légitámadás során a templom is bombatalálatot kapott. 1947-ben nyílt meg újra; az újjáépítés Lengyel Sámuel tervein alapult.
A zsinagóga mostanra eléggé leromlott állapotba került statikailag és esztétikailag is, ezért teljes mértékben restaurálni kellett. A bútorzatot, padokat, a Tóra-szekrényt, a lámpákat is felújítottuk, javították a fűtést, a villanyhálózatot” – mondta el a hitközség vezetője. Kifejtette, nagyon sok helyre próbáltak fordulni támogatásért. „2011-ben határoztuk el, hogy a Horea óti telken zsidó közösségi központot alakítunk ki, amelyben kulturális központ, étkezde, irodák, orvosi rendelő működne.
Évekig tartott a felmérés, adománygyűjtés, de nem jártunk sikerrel a támogatást illetően” – mondta Schwartz. Hozzátette, európai uniós pályázatot nyújtottak be, amire papírforma szerint rábólintottak, de aztán belekötöttek bagatell dolgokba, mondvacsinált okokból visszautasították. „A kulturális minisztérium minimális mértékben támogatott, ami a javítás egytizedére sem lett volna elég, a Romániai Zsidó Hitközségek Föderációja nem tudott fizetni. Magyarországról kaptunk szóbeli komoly ígéretet, két pályázatot is benyújtottunk, de a bukaresti föderáció elutasította: mondván, hogy a kolozsvári hitközségnek nincs szüksége a magyarországi támogatásra” – ecsetelte a vezető. Mint mondta, a Tordai úton található egyetlen telküket adták végül el, amit a háború előtti zsidó hitközségtől örököltek, így tudták elvégezni a felújítást.
