Meghalt Bálint gazda

Bálint György kertészmérnök, az ország Bálint gazdája, volt országgyűlési képviselő, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa halálát a Facebook oldala jelentette be.

Bálint György 101 éves volt, 1919-ben született Gyöngyösön, gazdálkodó zsidó családban.

Csak később tudta meg, hogy apja, Braun Izidor nem vér szerinti szülője. “Be volt hozzánk szállásolva egy huszár főhadnagy. Kubinyi Arisztidnek hívták. Nagyon-nagyon jóképű fiatalember volt. Az anyám is egy feltűnően szép nő volt. Szép, sudár termetű, égővörös hajú. Az apám pedig beteg volt. Így én tíz évre születtem a fiatalabb nővérem után. Ez csak egy rövid flört lehetett. Úgyhogy énnekem soha senki még egy apró megjegyzést se tett a gyöngyösi emberek közül, de a halmajiak se, pedig falun gyorsan terjednek az ilyen hírek.” – idézi tőle a visszaemlekezesek.hu.

A gyöngyöshalászi és halmaji birtokán gazdálkodó, szeszfőzdét és kertészetet is létesítő Braun Izidor saját gyermekként nevelte. Bálint György úgy fogalmazott, ő volt a világítótorony az életében, mindennek az lett az alapja, amit tőle tanult, mind szakmailag, mind emberileg.

1941-ben szerzett kertészmérnöki oklevelet, egy évvel később munkaszolgálatra hívták be, majd a mauthauseni és a gunskircheni koncentrációs táborba került, ahonnan 1945-ben szabadult. Csak egy testvére élte túl a holokausztot, rajtuk kívül a teljes családot kiirtották.

A holokauszt életre szóló traumát jelentett számára, többször került közvetlen életveszélybe, a munkaszolgálat alatt flekktífuszt kapott. Mivel a vidéki társadalomba integrálódott családból származott, az antiszemitizmus felhorgadása is megdöbbentette:

“Akkor alakult ki bennem az a gondolat, ha túlélem ezt a megkülönböztetést, meg ezt a rasszista világot, akkor mindent el fogok követni, hogy ez ne történjék meg még egyszer” – írta később.

1945. május 5-én több társával együtt megszökött a táborból, pont azelőtt, hogy az amerikaiak megérkeztek volna. A 42 kilósra fogyott fiatalembert, akinek lábai is elfagytak, egy apácák által működtetett szanatóriumba szállították. Itt két meghatározó barátság köttetett. Az egyik szoros kapcsolat egy Annunziata nevű nővérhez fűzte, akinek a kedvéért áttért a katolikus vallásra, bár nem volt hívő ember, és itt ismerkedett össze egy magyar származású kapitánnyal is. Ugyan a tiszt azt tanácsolta neki, hogy költözzön inkább az Egyesült Államokba, mert otthon nem fogja várni senki, nem fogadta meg ezt a tanácsot, és hazatért.

“Nem én vagyok az egyedüli, aki nem beszélt a második világháborúban történtekről” – mondta Bálint gazda az ATV Start című műsorában arra kérdésre reagálva, hogy miért csak ritkán mesélt arról, hogy min ment akkor keresztül.

“Valahogy az egész társadalom úgy alakult (…), hogy mindenki hallgatott arról, hogy mi történt vele. Én is hallgattam, én sem beszéltem róla. Most jönnek elő ezek a régi emlékek, amik a nagy megpróbáltatások idejében történtek velem” – tette hozzá.

Saját bevallása szerint úgy sikerült feldolgoznia mindazt, ami ezen évek alatt történt vele, hogy a rossz dolgok a múlt homályába vesztek, és szinte csak a jó emlékek maradtak meg, például azoknak az embereknek az emléke, akik segítettek neki a háborúban – summázza visszaemlékezését az Index.hu.

Hazatérve azonnal nevet változtatott, hogy a vezetékneve ne jelezze első hallásra a származását. A gyöngyöshalmaji családi birtokot rossz állapotban, a házat teljesen üresen, kifosztva találta, de a földeken gazdag árvakelés várta a nem éppen szakszerűen betakarított rozsból. A terményt jó pénzért el tudta adni, és szépen-lassan fejleszteni kezdte a birtokot. Meg is nősült, egy Auschwitzból hazatért lányt vett el feleségül. Az új törvények értelmében 200 hold maradhatott a kezén, de az előírt beszolgáltatások miatt a gazdálkodás sokkal nehezebb volt, mint a háború előtt, és szegénységben éltek. Mivel kuláknak számított, szinte állandóan zaklatta, ellenőrizte a rendőrség, és 1948 őszén 24 órát adtak neki, hogy elhagyja a gazdaságot, különben internálják. A szeretett halmaji birtokot hivatalosan önként kellett felajánlania az államnak.

A háború után mezőgazdasági mérnökként diplomázott a Magyar Agrártudományi Egyetemen, majd a Földművelésügyi Minisztériumban és a Kertészeti Kutatóintézetben dolgozott.

“Hat éven belül két szélsőséges hatalmi rendszer tett földönfutóvá, először ugye a nyilas rendszer, másodszor pedig a Rákosi rendszer.” – idézi őt életútját összefoglalva az Index.hu.

Később főagronómusként is dolgozott, majd szakfolyóiratoknál tevékenykedett: 1969–1981 között a Kertészet és Szőlészetet, 1970–1981 között a Kertgazdaságot, 1972–1981 között a Kerti Kalendáriumot, 1984–1988 között a Kertbarát Magazint szerkesztette.

Országosan ismertté akkor vált, amikor 1981–2009 között a Magyar Televízió Ablak című magazinjának állandó munkatársa volt Bálint gazda néven, majd 1991–2000 között főszerkesztője az MTV Gazdaképző című műsorának. 1994 és 1998 között az SZDSZ országgyűlési képviselője volt, a pártból 2009-ben lépett ki.