Nem (eléggé) píszík az új izraeli bankjegyek
Noha a tervezett új bankjegyek már komoly elmozdulást jelentenek a merev hagyománytól, amely szerint a pénzeken csak államférfiak mutatkozhatnak, egyes politikusok újabb kifogásokkal éltek.
A korábbiakkal szemben az új pénzeken költők arcképében gyönyörködhet az izraeli vásárló. A költők mégiscsak szelídebb figurák, mint a marcona (háborúkban is óhatatlanul részes) államférfiak. Ráadásul, a négy költőből kettő nő, ami igazán megfelel a békés korszellemnek.
A bankjegyekre szánt négy héber költő: Rachel Bluwstein (20 sékel), Saul Csernihovszki (50 sékel), Leah Goldberg (100 sékel), Natan Alterman (200 sékel).
kép: jpost.com
Noha a négy poéta hangvétele, tematikája teljesen egyéni, összeköti őket a kelet-európai jiddis kultúrkör, amelyben eszmélkedtek, méghozzá abban az időszakban, amikor ez a kultúra „csúcsra járt”: a 19-20 század fordulóján. Mind a négyen a maguk elhatározásából döntöttek – jiddis anyanyelvük helyett – a héber nyelv és az újhazába vándorlás mellett. Megjelenésük a bankjegyeken tehát egyértelmű tisztelgés az askenázi kultúrkör előtt, melyből a cionista pionírok java Erec Iszraelbe érkezett.
Éppen ezt kifogásolják más kulturális háttérből érkezett politikusok.
Először Arje Deri, a keleti (mizrachi) zsidókat képviselő vallásos párt, a Sasz vezetője hiányolta a keleti zsidó költőket a pénzügyi panoptikumból. A Sasz, amely jelentős mértékben etnikai sérelmi politikára építi imázsát, az új kormány intézkedéseiben egyenesen rasszizmus orront. (Ebben alighanem szerepet játszik, hogy ezúttal nem került be a koalícióba.)
A bírálatot jogosnak találta Naftali Bennett, gazdasági miniszter (a telepeseket képviselő Bajit Jehudi párt vezetője), és mindjárt javasolt is egy „keleti” költőt: az 1075-ben Toledóban született Jehuda Halévit, a héber költészet egyik klasszikusát. A Cion iránti vágyódását versbe öntő Halévi bankón való megjelenését Netanjahu miniszterelnök is támogatta.
Ezek után megszólalt a balliberális Merec párt egyik arab képviselője, Issawi Freij, aki természetesen egy arab költőt hiányolt a sorból. Íme a bizonyság – jelentette ki – 65 évvel Izrael megalapítása után az arab lakosokat még mindig nem érdemesítik egy ilyen egyszerű gesztusra. Mindjárt javasolta is Emile Habibi arab költőt az egyik bankjegyre. Az 1922-ben keresztény arab családban született Habibi tudatosan vállalta az izraeli arab létet, amelynek ellentmondásait költőként és a kommunista párt parlamenti képviselőjeként is igyekezett feloldani. Regényei is e téma körül forognak. 1990-ben megkapta az Al-Quds díjat Arafattól, 1992-ben pedig az Izrael díjat az arab irodalomért.
