Mazl tov, Mr. Spielberg!
Fantasztikus időszak áll Steven Spielberg mögött. Alig egy nappal azután, hogy The Fabelmans című filmje elnyerte a legjobb drámai filmnek járó Golden Globe-ot, és a legjobb rendezőnek járó díjat is elnyerte, most kapta meg 13. jelölését az Amerikai Rendezők Céhétől, amivel megdöntötte saját rekordját. The Fabelmans (A Fabelman család) című filmjét, melyet saját élettörténete ihletett, mától játsszák a hazai mozikban.
Spielberg évtizedeket töltött társszerzőként személyes, félig önéletrajzi ihletésű, a filmkészítéshez való viszonyát és az antiszemitizmussal kapcsolatos tapasztalatait vizsgáló film előkészítésén, amely egyfajta szerelmeslevél az édesanyjához, és visszatekintés dédelgetett családi emlékekre.
„Öt ember boldogabb most nálam” – mondta az Oscar-jelölt, amikor átvette az elismerést. „A nővéreim, Anne, Sue és Nancy, édesapám, Arnold és az édesanyám, Lea, aki most is onnan fentről röhög rajtunk!”
„17 éves korom óta bujkálok a történet elől” – ismerte el. „részekben meséltem el a pályafutásom során. Az E.T.-nek sok köze van ehhez hozzá, a Harmadik Típusú Találkozásoknak is, de soha nem volt bátorságom, hogy nyíltan meséljem el ezt a történetet, amíg Tony Kushner (a drámaíró/forgatókönyvíró) aki, amikor a Münchenen dolgoztunk, le nem ültetett, és azt nem mondta: „hallottam az életedről sztorikat, mesélj róluk”. És elkezdtünk beszélgetni.”
Az írás során Spielberg megbirkózott múltjának szellemeivel.
Hozzátette – „Sokáig halogattam, hogy kitaláljam, mikor mesélhetem el ezt a történetet, és akkor jöttem rá, amikor 74 éves lettem. Azt mondtam: ‘Jobban teszed, ha most azonnal megcsinálod’. És nagyon, nagyon boldog vagyok, hogy megtettem.”
A sajtószobában a színfalak mögött még inkább megnyílt a jelenlévő újságírók előtt.
„Azt hiszem, bizonyos értelemben meg kellett találnom a megbocsátást. A Fabelmans a megbocsátás aktusa. Így tudtam megbocsátani, és így tudtak a szüleim megbocsátani egymásnak. Szóval ennek a középpontjában tényleg az áll, hogy képes legyek beszélgetni a múltammal.”
„Mindketten nagyon erősen és mélyen szeretjük a saját zsidóságunkat és a zsidóságot, részben ez kötött össze minket, amikor a Münchenen dolgoztunk” – mondja Kushner. „Mindez csak része volt annak a későbbi történetnek, amely egy zsidó családról szól. Fabelmanék azok, akik – és ezt oly könnyedén és büszkén vállalják és élik meg”. (aish.com / mazsihisz.hu)