Már tizennégy magyar zsinagógát járhatunk be fotelben ülve
Frissült a MAZSIHISZ Kultúrkincs nevű aloldala.
Az albertirsai zsinagóga
Erről számol be a 24.hu.
A Cödoko Alapítvány és a Mazsihisz a magyar állam és a Zsidó Világkongresszus támogatásával két évvel ezelőtt elindult projektje azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a legfontosabb, vagy épp legérdekesebb magyarországi zsinagógák online is bejárhatók legyenek.
A zsidó örökségtárat, adománygyűjtő felületet, valamint pedagógiai segédletet is magában foglaló, Kultúrkincs nevű oldalon most már tizennégy fontos épületben bolyonghatunk, hiszen nemrég a kisvárdai és az albertirsai zsinagógák is csatlakoztak a sorhoz – derül ki a Mazsihisz oldaláról.
A Pest vármegyei Albertirsán található egykori zsinagóga a város legrégebbi műemléképülete: 1807-1809 között épült klasszicizáló, késő barokk stílusban. A vészkorszak utáni évtizedekben gabonataktárként, majd tollfeldolgozó üzemként használták, majd sokáig üresen állt. 2017-re végül a Norvég Alap támogatásával, csaknem 300 millió forintból állították helyre Varga Noémi (Numbernow) tervei alapján, ma pedig Művészetek Háza néven kulturális központként működik.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Kisvárdán a XVIII. század közepén még csak egy zsidó család élt (név szerint Salamon György és felesége), 1754-ben azonban már öt családot írtak össze. Számuk a következő évszázadban tovább nőtt, hiszen az Esterházy grófoknak köszönhetően 1871-re már 1328 zsidó lakosa volt a városnak. Az első, 1801-ben emelt zsinagóga épülete ma sajnos már nem áll, az oldalon mostantól szabadon bejárható zsinagógát ugyanis csak százegy évvel később, 1902-ben avatták föl.
A Kultúrkincsen régebb óta megismerhető tizenkét imaház
- Baján,
- Karcagon,
- Kővágóörsön,
- a budapesti Lágymányoson,
- Komáromban,
- Pápán,
- Miskolcon,
- Budapesten, a Dohány utcai zsinagógához kapcsolódva (ez a Hősök Temploma),
- Makón,
- Nagykanizsán,
- Sopronban,
illetve Szegeden található.
