Az egykori Magyar Királyság területén nem volt szokás, hogy egy-egy zsidó közösség fából építsen magának zsinagógát, de mégis van rá példa: az erdélyi Náznánfalva zsidósága fából emelt zsinagógát a XVIII. század második felében. A több száz éves épület a XX. század közepére sajnos teljesen elpusztult, ezért különösen becsesek azok a megmaradt darabjai, amelyek 1941-ben kerültek a budapesti zsidó múzeumba.
A náznánfalvai zsinagóga egy darabja
A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár fiatal munkatársát, Király Mátyást olyannyira megragadta a téma, hogy éveken át kutatta és tanulmányozta a kis erdélyi közösség zsinagógájának történetét. Többek között az ő kutatómunkájának eredménye, hogy Az írás a falon – Mikdás Meát címmel megnyílhat a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár új tárlata, amelynek fókuszában a náznánfalvi maradványok állnak.
A tárlat megnyitója a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárban lesz február 2-án, vasárnap délután 5 órától. Helyszín: Budapest, VII. kerület, Dohány utca 2. szám, II. emeleti kiállítótér.
A kiállításról szólva Király Mátyás elmondta: ez a kutatás igazán különleges és fontos a múzeum életében, mivel a vészkorszak félresöpörte a tudományos színtérről a megmentett paneleket, így azok évtizedekre feledésbe merültek, pedig a megmaradt tárgyak egészen különleges világba engednek betekintést.
*
Marosvásárhelyen – más királyi városokhoz hasonlóan – nem élhettek zsidók, ezért a város külterületén, a Barcsay család náznánfalvi birtokán telepedtek meg, ahol 1747-ben fából emeltek zsinagógát maguknak. A kívülről egyszerű, pajtaszerű zsinagóga belső falain festett imaszövegek voltak olvashatók. A Magyarországon egyedülálló fazsinagógára egy levél már 1910-ben felhívta az akkor frissen alapított Zsidó Múzeum figyelmét. Végül 1941-ben tudtak megszerezni egy darabot a fazsinagóga festett mennyezetéből, amikor a trianoni béke értelmében Romániának ítélt területet a bécsi döntés átmenetileg újra Magyarországhoz csatolta.
A fenti képen látható, 1780-ból származó festett deszkaelemeket Balázs György szállította 1941-ben a budapesti zsidó múzeumba, ahol azokat a marosvásárhelyi zsidó hitközség ajándékaként leltározták. A becses tárgyat Kovács Levente és Ördög Edit restaurálta 2016-ban. Ez a tárgy is megtekinthető lesz a múzeum új tárlatán.
Megépítették a 17. századi Lengyelország leggyönyörűbb, ám a második világháborúban odaveszett fazsinagógájának pontos mását a Lublini vajdaságban lévő Bilgorajban. Az eredeti templomot 1648-ban emelték a mai Fehéroroszország területén lévő Wolpában. Az épületet a németek rombolták le a második világháborúban. A zsinagóga tervrajza a Varsói Műszaki Egyetem egyik hallgatójának köszönhetően maradt…
A Zsidó Világkongresszus (ZSVK) csalódottságát fejezi ki amiatt, hogy egy budapesti múzeum úgy kívánja bemutatni a holokausztot, hogy közben nem vesz tudomást a magyar társadalom felelősségéről és a magyar hatóságoknak a magyar zsidóság megsemmisítésében játszott szerepéről. A mazsihisz.hu oldalán megjelent ZSVK sajtóközleményben Lauder így fogalmaz: „Komoly szerepet vállaltam Magyarország újjáépítésében a…
A Barcsay család náznánfalvi birtokán lakott a 18. századi Erdély második legnagyobb zsidó közössége. Zsinagógát fából építettek 1747–ben. A kívülről egyszerű, pajtaszerű zsinagóga belső falain gazdagon festett imaszövegek voltak. Az 1931-ben újramegnyitott Magyar Zsidó Múzeum (erről részletesebben lásd korábbi cikkünket) állandó kiállításán szinte mindent bemutattak, ami a gyűjteményhez tartozott. Az…
Hódmezővásárhelyi riport Az első zsidó családok már 1770 körül letelepednek Vásárhelyen. Elsősorban Magyarország északabbra fekvő területeiről, de Morvaországból is érkeznek. Ám igazi hitéletre utaló jeleket csak 1818-tól találunk, Müller Mihály körülmetélési szertartáskönyvében, akinek világi foglalkozása üveges volt. 1829-ben alapítanak hitközséget, addig Makón temetkeznek. A magyarosodott zsidóság lelkesen csatlakozik az 1848-as…
Filmművészet, színház, opera, sajtó szerepelt az idei kínálatban. Mivel mindent nem tudunk megmutatni, egy 100 éves történetnél időztünk el. 1918 decemberében néhány megszállott ember megalapított egy magyar nyelvű zsidó napilapot Kolozsváron, amelynek aztán 1948-ban Izraelben lett folytatása. Ma az egész világon ismerik. Innen indult. Kolozsvárról. Eseményismertető, sajtótörténet, nosztalgia, és egy…
A budapesti Zsidó Múzeum két fiatal munkatársa tavaly nyáron azt a feladatot kapta, hogy rakjon rendet az intézmény padlásán, de a munka hihetetlen eredménnyel járt. Megtalálták annak a XVIII. századi fazsinagógának a darabjait, amelyet 1911-ben Löwy Ferenc rabbi „Erdély legrégebbi zsidó templomaként” azonosított. E maradványokból nyílt kiállítás a múzeumban. Csaknem…
In "Politika"
[popup][/popup]
A Szombat Magazin a felhasználói élmény fokozása érdekében sütiket alkalmaz. A honlapunk használatával tájékoztatónkat tudomásul veszed. ElfogadomElutasítomBővebben
Privacy & Cookies Policy
Privacy Overview
This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the ...
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.