Tucatnyi amerikai és nemzetközi zsidó szervezet levelet intézett John Kerry amerikai
külügyminiszterhez, akit arra kérnek, hogy a zsidógyűlölet magyarországi fokozódására tekintettel tartsa napirenden az intolerancia és a diszkrimináció témáját az amerikai-magyar kapcsolatokban.
Világkongresszus (WJC), a zsidó jóvátételi világbizottság (WJRO), a Simon Wiesenthal Központ, az Amerikai Zsidó Bizottság (AJC) és a Rágalmazásellenes Liga (ADL) vezető képviselői írták alá.
A dokumentumban emlékeztetnek arra, hogy Magyarországon él ma Közép-Európa legnépesebb, több mint százezres lélekszámú zsidó közössége. Utalnak az amerikai külügyminisztérium 2012-es emberi jogi jelentésére, amely felhívja a figyelmet az e közösséget érintő számos nyugtalanító fejleményre
.
E jelentésben szerepel az idegengyűlölő és antiszemita Jobbik párt felemelkedése és az, hogy Magyarországon olyan személyeket rehabilitálnak és dicsőítenek, akik a második világháború idején nyíltan antiszemiták és fasisztabarátok voltak. A gondok között említik a zsidó személyekkel és intézményekkel szembeni fokozódó erőszakot, továbbá az antiszemita anyagok terjedését a médiában, az interneten és az utcákon.
A zsidó szervezetek vezetői úgy látják, mindez összhangban van a magyarországi közvéleményben tapasztalható, növekvő antiszemitizmussal. Emlékeztetnek a Rágalmazásellenes Liga (ADL) amerikai zsidó jogvédő szervezet által (hét országban, így Magyarországon is) végzett felmérésre, amelyből kiderült, hogy a magyarországi megkérdezettek 63 százaléka a hagyományosan negatív sztereotípiákat és véleményeket osztja a zsidóságról.
Az aláírók a zsidók és más kisebbségek (különösen a romák) elleni növekvő magyarországi gyűlöletre való tekintettel sürgetik az amerikai diplomácia vezetőjét, hogy az intolerancia és a diszkrimináció kérdését nyíltan tartsa napirenden az amerikai-magyar kétoldalú kapcsolatokban. Arra ösztönzik Kerryt, hogy ezt a témát személyesen is vesse fel a magyar vezetőkkel folytatott közvetlen tárgyalásokon.
*
Üdvözlendő, hogy amerikai zsidó szervezetek is felemelik a szavukat a magyar antiszemitizmus ellen, és felhívják a figyelmét az amerikai külügyminiszternek, hogy tartsa napirenden a kérdést az amerikai-magyar viszonyban. Az is fontos, hogy az amerikai külügyminisztérium komolyan vegye a magyarországi zsidóellenes előítéleteket és a szélsőjobboldali veszélyt.
Ugyanennyire fontos azonban, hogy a veszélyt pontosan mérjék fel. Kovács András – a Közép-európai Egyetem professzora, évtizedek óta az antiszemitizmus kutatója – számos alkalommal jelezte az ADL kutatásával kapcsolatban, hogy a telefonos adatfelmérés módszere nem a legmegbízhatóbb ebben a kérdésben. Saját kutatása során, az ADL adataihoz képest szerényebb mértékű, ám aggodalomra épp elegendő okot szolgáltató zsidóellenességet regisztrált.
Míg az ADL adatai szerint a magyar lakosság 63 százaléka ért egyet antiszemita sztereotípiákkal, addig Kovács felmérésben ez az arány 44 százalék.
Nem szerencsés sötétebb képet festeni a valóságról, mint amilyen. Részint, mert riadalmat kelt, részint mert erkölcsi problémát jelent, s nem utolsósorban nehezen kezelhető politikai turbulenciát okozhat, mely nemcsak Magyarország helyzetét rontja a világban, hanem a magyarországi zsidóság helyzetét is a magyar társadalomban. Épp elég súlyos az antiszemitizmus ahhoz, hogy érdemben foglalkozzon vele a magyar közélet és a nemzetközi nyilvánosság, felesleges eltúlozni az ezzel kapcsolatos adatokat.
Related
