Mágnás, jótevő, üldözött
Húsz perc leforgása alatt mindenkiből senki lett. Magyarország egyik legjelentősebb gazdasági szereplőjét, Horthy Miklós kormányzó tanácsadóját, több mint negyven vállalat igazgatótanácsának tagját a kifosztandó, de ipari-energetikai ismeretei miatt a végsőkig kihasználandó zsidóvá degradáltak. Akit aztán sok százezer sorstársával együtt Auschwitzba deportáltak, s ott minden valószínűség szerint halálra vertek.
Vida Jenő
A dicsőséges társadalmi felemelkedés és a tragikus vég keveredik az egykori magyar iparmágnás és műgyűjtő, a szociális érzékenységéről és jó értelemben vett patriotizmusáról híres Vida Jenő pályafutásában.
A szerény sorból kiemelkedő self-made manről Fejérdy Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója jelentetett meg december végén rövid monográfiát. A 39 éves történész munkahelye szorosan kötődik Vida Jenő életéhez. A Gellérthegyen, a Bérc utcában lévő – a Külügyi és Külgazdasági Intézetnek otthont adó – épületet Vida-villaként is emlegetik. Az 1938-ból származó, a fővárosra pazar kilátást nyújtó, neobarokk stílusjegyeket mutató többszintes ingatlan ugyan a lánya és a veje, dr. Perényi Istvánné, született Vida Gabriella és dr. Perényi István nevén volt.
A Magyar Általános Kőszénbánya (MÁK) Rt. legendás vezérigazgatója 1944. márciusi letartóztatásáig és kiebrudalásáig itt lakott. – Diplomaták, külföldi vendégek mindig kérdezték,mi e csodálatos villa, annak egykori tulajdonosának a története. Állandóan azzal szembesültem, hogy milyen keveset tudok Vida Jenőről. Amikor 2014-ben, a holokauszt-emlékév keretében belevágtam a kutatásba, azzal szembesültem, e jelentős személyiségről milyen kevés dokumentum és fotó maradt fent – mondta lapunknak a Franciaországra szakosodott külpolitikai elemző.
