Levetetik a kipát a munkahelyeken?
Az EU bírósága engedélyezte, hogy a munkaadók megtiltsák a vallási szimbólumok viselését alkalmazottaik számára. Muszlim és zsidó csoportok is tiltakoztak a döntés ellen, melyet a vallásszabadság súlyos korlátozásának tartanak.
A Luxemburgban székelő Európai Bíróság rendelkezése értelmében a munkavállalókat korlátozni lehet abban, hogy a munkahelyen vallási, filozófiai vagy politikai szimbólumokat illetve a vallásukra utaló ruhadarabokat viseljenek – írja a JTA és a Times Of Israel nyomán a zsido.com. “Ez visszalépés a vallásszabadság garantálása terén. A döntés értelmében ezentúl semmi probléma nem lesz azzal, ha egy munkadó megtiltja a nála dolgozó muszlim vagy zsidó asszonyok számára a fejkendő viselését, vagy a zsidó férfiaknak azt, hogy kipa legyen a fejükön. A keresztényeknek is meg lehet tiltani, hogy feszületet hordjanak a nyakukban” – mondta Pinchas Goldschmidt rabbi, az Európai Rabbik konferenciájának elnöke.
A határozat annak a 2017-ben hozott döntésnek a megerősítése és kiterjesztése, melyet két Németországban élő muszlim nő keresete után hoztak Luxemburgban. A két nőnek megtiltotta a munkaadója, hogy hagyományos viseletben legyenek a munkahelyükön, ezért a bírósághoz fordultak. A német bíróság ezután az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságától kért állásfoglalást az ügyben.
Az EU bírái azzal indokolták döntésüket, hogy az szükséges a “munkahelyek semleges atmoszférájának megőrzésének garantálásához”. Azt is közölték, hogy a rendelkezés nem diszkriminatív, mert minden vallás és világnézet követőjére egyaránt vonatkozik. Elmondták továbbá, hogy a tiltás lehetőségével csak akkor élhet a munkaadó, ha “arra valódi szükség mutatkozik” és bizonyítania kell, hogy a tiltás nélkül hátránya keletkezne. Erre az oktatási intézményeket hozták fel példának, ahol a szülők “jogosan várják el a semlegességet”.
A határozatot számos oldalról érte kritika, s elsősorban a politikai iszlamizmusra adott burkolt válaszként értelmezik a bíróság állásfoglalását. A Németországban élő törököket összefogó IGMG szervezet alkotmányellenesnek nevezte a döntést és jogi ellenlépéseket tervez.
A határozat gyakorlati megvalósításának esélye nem egyértelmű, mert az EU bírósága nyitva hagyott egy kiskaput: a tagállamok szabadon dönthetnek arról, hogy mit tekintenek a munkaadók “valós szükségletének “, amennyiben a tilalom bevezetéséről döntenek.
