Lengyelország és Izrael vitázik, a Zsidó Világkongresszus is megszólalt

Lengyelország és Izrael 2016-ban közös nyilatkozatban tiltakoztak a történelem-hamisítás, ezen belül a “lengyel haláltáborok” kifejezés használata ellen – válaszolta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő vasárnapra virradóra arra, hogy Tel-Aviv az adott témában készülő lengyel jogszabály módosítását kérte.

A diplomáciai csörtét kiváltó, még a szenátusi vita előtt álló törvény büntethetővé tenné, ha a sajtóban Lengyelországra hárítják a náci Németország által elkövetett bűntettekért való felelősséget, többek között azzal, hogy a “lengyel haláltáborok” kifejezést használják.

A lengyel kormányfő által említett nyilatkozatban a két ország tiltakozott a zsidó és a lengyel nemzet történelmének “mindenféle olyan hamisítása ellen, amely tagadná, illetve kicsinyítené a zsidóknak a holokauszt idején viselt áldozatát, vagy olyan hibás fogalmakat használna, mint amilyen a +lengyel haláltáborok+” – olvasható Morawiecki Twitter-oldalán.

“A zsidóknak, a lengyeleknek és mindazoknak, akik áldozatok lettek, azok emlékezetét kell őrizniük, akiket a német nácik meggyilkoltak” – olvasható a lengyel kormányfő egy másik bejegyzésében, amely leszögezi: “Auschwitz-Birkenau nem egy lengyel elnevezés, az Arbeit Macht Frei nem egy lengyel mondat”.

Az izraeli tiltakozásra a lengyel külügyminisztérium szombat éjjel közleményben reagált. A jogszabály pontosan meghatározza a büntethető eseteket, így nem korlátozza a kutatást, a történészviták és a művészi tevékenység szabadságát – írták. Tel-Aviv többek között ezt emelte a lengyel törvénytervezet elleni kifogásul.

Stanislaw Karczewski lengyel szenátusi elnök is annak a reményének adott hangot Twitter-üzenetében, hogy a jogszabályra vonatkozó “minden kétséget eloszlatnak”.

A lengyel államfői hivatal vasárnap közölte: Krzysztof Szczerski, a lengyel elnök kabinetfőnöke és külügyi államtitkára hétfő délután egyeztet a témáról Izrael varsói nagykövetével. Szczerski korábban kilátásba helyezte: Andrzej Duda elnök akkor fogalmaz meg végső véleményét a jogszabályról, ha azt a szenátus is megvitatta, és “alaposan elemzi” a végleges formájában jóváhagyására bocsátott változatot.

A 2016 óta készülő jogszabállyal Varsó mindenekelőtt a nyugati sajtóban alkalmazott szófordulatok használatát akarja korlátozni. Varsó több éve próbálja felhívni a nemzetközi közvélemény figyelmét arra, hogy a “lengyel haláltáborok” típusú kifejezések sértőek és ellentmondanak az igazságnak, mert a táborokat a náci németek hozták létre a megszállt Lengyelország területén, eredetileg lengyel foglyok számára.

Izrael szombaton a törvény módosítását kérte Lengyelországtól. “Ez a törvény alaptalan, és erőteljesen ellenzem. A történelmet nem lehet megváltoztatni, és a holokausztot nem lehet letagadni” – hangoztatta az izraeli kormányfő.

Benjámin Netanjahu közölte, utasította Izrael varsói nagykövetét, hogy keresse fel Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnököt, és tudassa vele, hogy az izraeli kormány ellenzi a törvény elfogadását, amely például három év börtönbüntetést helyez kilátásba bárkinek, aki a “lengyel haláltábor” kifejezést használja.

Az izraeli Jad Vasem holokauszt-emlékközpont szintén közleményben tette világossá, hogy nem ért egyet a törvénnyel. Világossá teszik, hogy a “lengyel haláltábor” kifejezés valóban nem fedi a valóságot, de az is súlyos torzítás, ha tudósokat vagy bárkit abban korlátoznak, hogy a lengyel földön elkövetett bűnökben a lengyelek közvetlen vagy közvetett felelősségét felvessék.
A Zsidó Világkongresszus (WJC) is közleményben bírálta a lengyel törvénytervezetet, amelyet “történelmileg zavarosnak és a demokrácia elleni támadásnak” nevezett.

A New York-i székhelyű nemzetközi szervezet honlapján közzétett közlemény érthetőnek nevezte “a lengyelek érzékenységét, amikor a náci megsemmisítő és koncentrációs táborokat “lengyelnek” nevezik, csak azért, mert lengyel földön működtek, és azt akarják, hogy mindenki számára világos legyen az, hogy a németek és nem a lengyelek a felelősök a holokauszt idején meggyilkolt több millió zsidó haláláért”.

Robert Singer, a WJC elnöke hangsúlyozta, hogy miközben igaz az, hogy a megszállt Lengyelország területén működtetett haláltáborokat “náci vagy német táboroknak kell nevezni, súlyos hiba Lengyelország részéről, hogy büntetni akarja azokat, akik nem ragaszkodnak ezen gyakorlathoz. Évtizedeket töltve az oktatás területén, mélyen hiszem, hogy ezt a változást oktatási kampánnyal és nem kriminalizálással kell elérni.”

Véleménye szerint a lengyel törvény “ezért is kifogásolható, mert az elfojtja a valódi szembesülést az ország háborús történelmének legdermesztőbb megjelenésével, azzal, milyen mértékben voltak cinkosok a helyi lengyelek zsidó szomszédjaik megsemmisítésért”.

A náci Németország a Szovjetunióval egyetértésben 1939 őszén megtámadta Lengyelországot, és a felosztott Lengyelország német ellenőrzés alatt álló területén a negyvenes évek első felében haláltáborok tucatjait hozta létre, ahol a háború végéig az európai zsidóság jelentős részét brutális kegyetlenséggel meggyilkolták.