Lázár János oldaná a feszült viszonyt a Mazsihisszel
Információink szerint a kormány gesztusokat próbál tenni a zsidó szervezeteknek, hogy oldja az igencsak feszültté vált viszonyt. A Zsidó Közösségi Kerekasztal szeptemberi ülésének egyik napirendi pontja lesz, hogy a kormány milyen plusztámogatásokat ad a holokauszt múzeumoknak és a holokauszt-emlékév eseményeire.
Lázár János
Komoly háttéregyeztetések zajlottak a nyáron a hazai és a nemzetközi zsidó szervezetek képviselőivel, ezeknek nyomán két héttel ezelőtt a kormányülésen határoztak a Magyar Holokauszt 2014 Emlékbizottságról, valamint a magyarországi holokauszt 70. évfordulójához kapcsolódó megemlékezések és programok megvalósításáról szóló kormányhatározatok módosításáról – tájékoztatták a Népszabadságot kormányzati források.
Lázár János, a Miniszterelnökséget irányító miniszter is e folyamathoz csatlakozva kérte Heisler András Mazsihisz-elnök együttműködését a Zsidó Közösségi Kerekasztal összehívására, hogy szeptemberben – „áttekintve és lezárva a mögöttünk hagyott időszakot” –, a kabinet és a zsidó közösségek közösen határozzák meg a következő időszak főbb prioritásait. Információink szerint a kormány a napokban küldi el a tárgyalás tervezett napirendi pontjait.
Már akkor azt mondták lapunknak, hogy a zsidó kerekasztal összehívásával vélhetően enyhíteni szeretnék Orbán Viktor tusnádfürdői beszédének negatív hatásait, nemzetközi viszonylatban is nagy botrányt keltett ugyanis, hogy a miniszterelnök a liberális demokrácia bukásáról beszélt. A keményen kritikus amerikai lapvélemények – melyek, ha nem is hivatalosan, de az Egyesült Államok rosszallását közvetítették az Orbán-kurzus felé – nyilván kényszerítően hatottak.
Olyannyira, hogy ha a jobboldali magyar kormány teljességgel szerette volna eloszlatni a látszatát is, hogy az antiszemitizmust összefüggésbe lehessen hozni Magyarországgal, tényleges és konkrét döntésekre kellett elszánnia magát. De vélhetően ezzel kompenzálni szeretnék a Szabadság téri birodalmi sasos-arkangyalos emlékmű „egyoldalú” felállítását is.
Munkatársunknak tegnap a Miniszterelnökséghez közeli források megerősítették: a kormány a költségvetési tartalék terhére döntött a holokauszt-emlékévvel kapcsolatos programok és elképzelések finanszírozásáról.
A „kiinduló alap” a Mazsihisz vezetésének levele volt, melyet februárban, a bojkott meghirdetése utáni konfliktusos helyzet kialakulásakor írt a zsidó szervezet Orbán Viktornak. Azt javasolták, hogy a Schmidt Mária által irányított Sorsok Háza projekt helyett egy olyan intézményt hozzanak létre, ahol a magyar–zsidó együttélést mutatnák be, a helyszín a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga lehetne. „Egy ilyen intézmény és a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont nemcsak a világégés tragédiáját, hanem azt is képes lenne bemutatni, milyen értékek jöttek létre a magyar nemzet számára, s milyen értékeket adott egymásnak a magyarság és zsidóság – fogalmazott akkor a Mazsihisz.
A Népszabadságnak tegnap egy kormányzati forrás megerősítette, hogy mind a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, mind a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont szerepel a tervezett költségvetési támogatási listán, „e célokra bizonyosan lesz forrás”. A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga felújítását nem kívánta forrásunk megbecsülni, viszont a Páva utcai emlékközpont esetén nem cáfolta a százmilliós nagyságrendet. Talán azért sem, mert korábban, amikor Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesként találkozott az IHRA Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség elnökével, akkor Andrew Burns a Páva utcai emlékközpont finanszírozásának az igényét fogalmazta meg.
