Lassabb hajnalt!

Írta: Szombat - Rovat: Belföld, Hírek - lapszemle

Enyészpontok 4.0 – kortárs reflexiók a rendszerváltáskori antiszemitizmusra és zsidó identitásra.

Kiállító művészek: Gosztola Kitti, Gróf Ferenc, KissPál Szabolcs, Nagy Csilla, Pálinkás Bence György

Kurátor: Don Tamás. Helyszín Trafó Galéria.

Látogatható: 2021.12.18 – 2022.01.30.
Megnyitó: 2021.12.17. (péntek) 19 óra, Facebook esemény: https://fb.me/e/13T4aJUC3

A Tom Lantos Intézet által 2015-ben indított Enyészpontok projektsorozat középpontjában a 20. század különböző korszakaiban megjelenő antiszemitizmus és a zsidó identitás kérdése áll. Először azok a budapesti helyszínek kerültek fókuszba, amelyek 1944-45-ben a nyilas hatalomátvétel és a német megszállás tragikus színtereiként szolgáltak. A második kiadásban az 1945 és 1948 közötti időszak történéseit járták körül a felkért művészek. Ebben a történelmileg meghatározó három évben több olyan zsidókat érintő pogrom, vérvád és lincselés történt országszerte, amelyeknek legfeljebb a történelmi kutatásokban vannak nyomai, de a legutóbbi időkig nem kerültek be a köztudatba. Az Enyészpontok legutóbbi része a korai Kádár-korszakkal foglakozott. A kiállítás tudatosan helyezkedett szembe azzal a máig is széles körben elterjedt felfogással, hogy az ötvenes-hatvanas években nem létezett antiszemitizmus. Logikus továbblépésként az Enyészpontok 4.0 a rendszerváltás időszakában vizsgálja az antiszemitizmus és a zsidó identitás témáját.

A rendszerváltás a politikai és gazdasági változásokon túl a társadalmat is jelentős mértékben átalakította. Sok olyan tabut is a felszínre hozott, amelyről a szocializmus évtizedei alatt korlátozottan lehetett csak beszélni mind személyes, mind társadalmi szinten. Ilyen volt a zsidó származás kérdésköre is, így sokaknak saját zsidó identitásuk (újra) felfedezése is a kilencvenes évek időszakára tehető: a formálódó intézményrendszer részeként szervezetek, csoportok, iskolák és más kezdeményezések alakultak, és a vallási élet is látható módon fellendült. Ezzel párhuzamosan a Kádár-korszakban burkolt formában jelenlévő antiszemitizmus is egyre nagyobb teret nyert a közbeszédben.

A felkért művészek a kiállításra létrehozott alkotásaikban egyfelől erre a folyamatra reagálnak, másfelől pedig a rendszerváltás időszakát a jelenkorral összekötő társadalmi és történeti összefüggésekre mutatnak rá.

Ezek közé tartozik KissPál Szabolcs, a zsidó fiatalok identitás- és útkeresését mind a mai napig segítő, a kilencvenes években induló szarvasi táborral foglalkozó műve.

Ennek pandantjaként Pálinkás Bence György – a kiállítás címét is adó – projektje, a kilencvenes évek szélsőjobboldali szervezeteit vizsgálja.

Gróf Ferenc Csurka István egyik korabeli szövegét dolgozza fel, mely áttételesen a mai napig hatással van a magyar közéletre. Nem csupán helyszínek és kordokumentumok kerülnek a felkért képzőművészek fókuszába. Gosztola Kitti az Amerikából hazatelepült üzletember, Salamon Berkowitz alakján keresztül mutatja be a szocialista időszak közkedvelt üdítőjének, a Traubisodának történetét, különös tekintettel a rendszerváltás éveire. Nagy Csilla pedig egy pulóver útján keresztül villant fel eseményeket a szlovák zsidóság történelméből.

támogatás
Pop up banner
[popup][/popup]