Kurtág György Wolf-díjat kapott

Írta: Szombat - Rovat: Hírek - lapszemle

A zeneszerzőnek a világ kulturális örökségéhez való alapvetően inspiráló és emberi hozzájárulásáért ítélték az elismerést. A Wolf-díj a Wolf Alapítvány által 1978-ban alapított nemzetközi díj, melyben a tudomány és a művészet területén kimagasló személyek részesülhetnek.

Kurtág György

“Kurtág György magyar zeneszerző, akit a kortárs klasszikus zenéhez való avantgárd hozzájárulásáért ünnepelnek a romániai Lugosban született 1926-ban. Kurtág 5 éves korában kezdett zongorázni Vojkicza-Peia Klára mellett. Professzionális zenei útja 1946-ban kezdődött a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, ahol zongorát és zeneszerzést tanult neves mentorok irányításával, többek között Kadosa Pál (zongora), Weiner Leó (kamarazene), Veress Sándor, majd Farkas Ferenc (zeneszerzés) vezetésével. Kurtág 1951-ben zongora és kamarazene, 1955-ben pedig zeneszerzés szakon szerzett diplomát. Kodály Zoltán és Bartók Béla által befolyásolt korai zenei nevelése megalapozta pályáját, amelyet a magyar népi hagyományokhoz való mély kötődés és a modernista újítások iránti elkötelezettség jellemzett.

Kurtág 1960-tól 1968-ig a Nemzeti Hangversenyiroda szólisták korrepetitoraként működött. 1967-ben meghívást kapott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre, ahol kezdetben Kadosa Pál zongora asszisztenseként, majd kamarazene tanárként tanított. Bár hivatalosan 1986-ban vonult nyugdíjba, Kurtág 1993-ig rendszeresen vezényelt órákat. Azóta, egészen napjainkig, számos európai országban és az Egyesült Államokban vezetett kamarazenei kurzusokat.

Kurtág fényes pályafutása során egyedülálló zenei nyelvet alkotott, amelyben a modernizmus elemei mély érzelmi rezonanciával keverednek. Sokféle művet komponált, köztük kamarazenét, vokális kompozíciókat és zenekari darabokat. Ezek közül kiemelkedik a Játékok című monumentális gyűjtemény, amely a zenei nyelv felfedezését és a formakísérletezést mutatja be.

Kurtág művészi útjának meghatározó eleme volt a feleségével, Kurtág Márta zongoraművésszel való együttműködés. Együttműködésük figyelemre méltó interpretációkat eredményezett a zeneszerző kompozícióiból, árnyalt megértést nyújtva a közönségnek Kurtág bonyolult zenei világáról. Kurtág és felesége olyan hangversenyeken vettek részt, ahol a Játékok című zongorasorozat darabjait adják elő, felváltva Kurtág Bach-művek átirataival.

Kurtág az egyik legkeresettebb kortárs zeneszerző, akinek termékeny pályafutását számos előadás fémjelzi. Kiterjedt pályafutása során rangos zenekarok, koncerttermek, színházak és együttesek zeneszerzői pozícióját töltötte be. Ezek közül kiemelkedik a Berlini Filharmonikusok, a Sächsische Staatskapelle Dresden, a Wiener Konzerthaus, a Holland Nemzeti Opera és az Ensemble InterContemporain.

Kurtág hatása a kortárs klasszikus zenére mélyreható. Hatása világszerte elterjedt, kompozícióit zenészek és közönség egyaránt játsszák és tisztelik, ami nemzetközi elismerést és kitüntetéseket hozott számára. Kurtág művei intenzitást és éles önvizsgálatot mutatnak, sűrített, de érzelmekkel teli zenei kifejezésekben ragadják meg az emberi tapasztalatok lényegét. Közreműködése számos díjat és kitüntetést hozott számára, köztük a rangos Grawemeyer-díjat zeneszerzésért. Kompozíciói megkérdőjelezik a hagyományos határokat és kitágítják a zenei kifejezés lehetőségeit. A modern zene világának tiszteletre méltó alakjaként Kurtág öröksége túlmutat kompozícióin. Inspiráló tanárként szolgált, zenészek és zeneszerzők generációira volt hatással. A zenei felfedezés határainak feszegetése iránti elkötelezettsége és a magyar gyökereihez való mély kötődése Kurtágot a 20. és 21. századi klasszikus zeneszerzők panteonjának jeles tagjává teszi.

Kurtág Györgyöt a Wolf-díjjal tüntetik ki, mert igazi zenész és ragyogó emberi példát mutat. Az emberi lélek egzisztenciális kérdéseivel foglalkozó zenéje olyan alapvető érzelmeket állít középpontba, mint a szerelem és a bánat, a félelem, a szorongás, a kétségbeesés, valamint a harmónia és a megbékélés utáni vágy. Művészete a kis formáktól, mint például rövid zongoraművei, a nagyszabású kantátáig vagy operáig terjed, és az egész nyugati zenetörténet múltját és jelenét tükrözi. Kurtág számos zenészre gyakorolt hatalmas hatása egyszerűen varázslatos. Tudományos környezete mindig is szerencsés volt, hogy a zene, a strukturális gondolkodás és a harmónia iránti odaadás egyedülálló szellemiségét szívhatta magába tőle, és így az emberiség fáklyájaként élte meg oktatói munkásságát” – áll a méltatásban.

A díjat alapító Wolf Alapítvány a Tudományok és Művészetek Előmozdítására 1976-ban jött létre, elsősorban a kalandos életű milliárdos Ricardo Wolf és felesége, Francisca 10 millió dolláros adományából. A díj mellé 100 000 dollár jár. A díjazottakat évente kijelölt 3-5 tagú szakértőkből álló bizottságok választják ki, a díjat ünnepi külsőségek között, Izrael megalakulásának (héber naptár szerinti) évfordulóján, a Kneszetben adja át Izrael elnöke.

Idén kilencen, az Egyesült Államokban, Izraelben, az Egyesült Királyságban, Magyarországon, Franciaországban és Svájcban élő tudósok és művészek vehetik át néhány hónap múlva, egyelőre nem meghatározott időpontban a díjat.

A Svájcban élő, Magyarországon született és tanult Roska Botond megosztva kapta az orvostudományi díjat a Franciaországban és az Egyesült Államokban is dolgozó José-Alain Sahel francia tudóssal.

A zeneművészeti elismerést Kurtág Györgynek ítélték oda. A fizika tudományában az Egyesült Királyságban alkotó Martin Rees professzor munkásságát ismerték el. A mezőgazdaság területén pedig három amerikai professzor, Elliot Meyerowitz, Joanne Chory és Venkatesan Sundaresan veheti át idén a díjat. Matematikából két izraeli osztozik a díjon, Adi Samir professzor a Weizmann Intézetből és Noga Alon professzor, aki a Princeton Egyetem és a Tel-Aviv Egyetem professzora. Samir az információbiztonság szempontjából fontos kriptográfia területén kifejlesztette 1977-ben a mára széles körben elterjedt RSA néven ismert titkosító rendszert. Alon a kombinatorikában alkotott maradandót.

Az izraeli Wolf-díj kitüntetettjeinek több mint egyharmada később elnyerte a Nobel-díjat is szakterületén.

[popup][/popup]