Kun páter, a neonáci mozgalom kultikus alakja
A Romantikus Erőszak, neonáci zenekar Rózsafüzér és revolver című számával állított emléket a hírhedt, kiugrott nyilas szerzetesnek, Kun Andrásnak, aki Kun páter néven vonult be a gyilkos hatalom történetébe, és a hazafias rockzenekar szerint „vértanú lett a keresztfán”.
A gyűlölettől fröcsögő nótához (szövegét lásd a keretben) klip is készült. A korabeli híradó fekete-fehér felvételein kalapban és reverendában vezényel egy snájdig férfi, a nyilas mozgalom emblematikus alakja, Kun páter. Többek között filmbejátszásokat is láthatunk zsidó asszonyokról kisgyermekekkel a karjukon és hajlott hátú idős emberekről, amint fegyveres kísérettel hajtják őket a halálba. „A bűnösöknek nem volt kegyelem” – énekli három kopasz zenész összehajolva a mikrofonnál, és csújjogat, hogy „az volt a szép”.
Rózsafüzér és revolver
Az utcákon feltűnt egy reverendás alak
Derekán pisztolytáska, fején kalap
Fegyverek ropogtak a hólepte tereken
A bűnösöknek nem volt kegyelem
Egy kézzel ölt, a másikkal ölelt
Isten nevében vezényelt sortüzet
Rózsafüzér és revolver, az volt a szép
Rózsafüzér és revolver ‘45 telén
De jött a vörös horda és Budapest ostroma
Európa védőpajzsa volt Hungária
Az utolsó töltényig védte a hazát
S vértanú lett a keresztfán
Egy kézzel ölt, a másikkal ölelt
Isten nevében vezényelt sortüzet
Rózsafüzér és revolver, az volt a szép
Rózsafüzér és revolver ‘45 telén
Egy kézzel ölt, a másikkal ölelt
Isten nevében vezényelt sortüzet
Rózsafüzér és revolver, az volt a szép
Rózsafüzér és revolver ‘45 telén
De ki is volt valójában Kun páter? A neonáci mozgalom kultikus alakjáról Csonka Laura történészt, az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének ösztöndíjas PhD hallgatóját kérdeztük, aki részletesen feltárta Kun András „életművét”.
– Mikor találkozott először Kun András nevével?
– 2009-ben olvastam el Szirmai Rezső Fasiszta lelkek című könyvét, melyben az újságíró halálra ítélt háborús bűnösökkel, többek között Kun Andrással is beszélgetett.
– Miért kezdte el foglalkoztatni ez a kegyetlen karakter?
– A könyvben olvasható interjú indított el bennem egy nagyfokú kíváncsiságot Kun András személye és élete iránt. Arra szerettem volna rájönni, hogy egy papot, egy szerzetest mi vesz rá arra, hogy nyilas pártszolgálatos legyen, és a budapesti zsidóság elleni atrocitásokban részt vegyen. Emellett arra is nagyon kíváncsi voltam, hogy valóban olyan rettenetes és kegyetlen személy volt-e, mint ahogy az a beszélgetésből körvonalazódott.
– Valóban minorita szerzetes volt?
– Igen. Római tanulmányait követően 1941-ben szentelték pappá, és azután lépett kapcsolatba a minorita renddel, s mint szerzetes, a kézdivásárhelyi rendházhoz került. Szerzetesi léte azonban nem tartott hosszú ideig, 1943 decemberében saját maga kérte a rendház elhagyását azért, hogy a Szentszéktől kérelmezhesse a világi hívők sorába való visszahelyezését. Ennek elintézéséhez a rend biztosította számára, hogy ideiglenes jelleggel egy évet kolostoron kívül töltsön. S bár elhagyta a rendházat, továbbra is szerzetes maradt, és szerzetesi fogadalmai továbbra is kötelezték volna. A világi státuszba való visszakerülését nem intézte el, és végül 1945 augusztusában tagadta ki soraiból a minorita rend.
– Mit gondol, miért vált papból mészárossá?
– A mészáros talán erős kifejezés, az viszont tény, hogy egy szadista és kegyetlen gyilkos volt. Maga Kun András a szélsőjobboldali, szovjet- és zsidóellenes propaganda hatásával magyarázta tetteit, én azonban azon a véleményen vagyok, hogy ez a kérdés ennél jóval összetettebb, és nem lehet csak a propaganda negatív hatásaival magyarázni a viselkedését. Véleményem szerint személyes jellemvonásai a döntőek, minden bizonnyal már korábban is megvolt benne az agresszió, a szadista hajlam és az ezekből fakadó szexuális vágy. Ezeket azonban sikerült több évtizeden keresztül elfojtania. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy pap létére nem tudta igazán magáévá tenni az egyház tanításait, vagy végletesen félreértelmezte azokat, mivel a kegyetlenkedéseket, gyilkosságokat össze tudta egyezetni papi voltával. Vélhetőleg a kiélezett háborús helyzet, az ostromlott és körülzárt Budapest halálfélelmet, pánikot, frusztrációt gerjeszthetett benne, melyet csak a zsidóságon tudott levezetni. Ezeket a félelmeket a zsidóságot ért kegyetlen és szadista cselekedetekkel igyekezett tompítani, elfojtani. S élvezhette azt is, hogy a hatalom birtokában, fegyverrel a kezében élet-halál ura volt.
– Mit tudhatunk családjáról, neveltetéséről?
– Kun András 1911-ben született Nyírbátorban. Két bátyjával együtt a szülei erősen vallásos, katolikus szellemben nevelték. Egyik bátyja, Kun Lajos is pap és minorita szerzetes lett. András a gimnáziumi tanulmányai után a miskolci határőrségnél töltötte le kötelező katonai szolgálatát, majd testvérével együtt Rómában kezdte meg tanulmányait. Mindkét bátyjának életútja érdekes. Kun Károly már 1939-ben belépett a Nyilaskeresztes Pártba, és a nyilas hatalomátvétel után ő is pártszolgálatosként működött a XII. kerületben. Ezért 1948-ban őt is népbíróság elé állították. A Nyírbátorban minorita szerzetesként szolgáló bátyját, Kun Lajost pedig szovjet katonák hurcolták el 1944–45 folyamán, a Szovjetunióból már nem tért vissza.
– Mikor csatlakozott a nyilas mozgalomhoz?
– A mozgalommal már az 1930-as évek elején kapcsolatba került, és szimpatizált elképzeléseikkel. A Nyilaskeresztes Pártba 1944 tavaszán, a német megszállás után lépett be, holott ez egyházi személyeknek nem volt engedélyezett. Nem sokkal a pártba való belépése után személyes kihallgatást kapott Szálasi Ferenctől, aki kifejtette neki a párt egyházzal kapcsolatos álláspontját, melyben megegyezett a véleményük. Így elköteleződött a nyilas párt mellett, azonban ekkor még a gyakorlatban nem segítette őket.
– Később viszont Krisztus nevében lövetett le embereket, nőket, gyermekeket…
– A „Krisztus szent nevében!” kifejezés az, ami leginkább elterjedt vele kapcsolatban. Erről azonban nem beszélnek a Kun András ellen valló tanúk. A kifejezés az 1945. szeptemberi újságcikkekben jelent meg először, és feltehetően ez rögzült – azt sugallva, hogy a katolicizmus nevében cselekedett és gyilkolta a zsidókat. Kun Andrásban volt is ilyen motiváció, mivel a baloldali és zsidó személyekben a katolikus egyház ellenségeit látta, akik ellen minden eszközzel küzdeni kell.
