Forrás Bence: Iszlámista antiszemitizmus Németországban

A német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) 2019 márciusában megjelentetett egy Antiszemitizmus az iszlámizmusban című brosúrát. A BfV az antiszemitizmus vizsgálatán belül 2015 óta külön kezeli azon eseményeket, amelyek feltételezhetően iszlámista indíttatásúak. A BfV mindazonáltal csak azokat az eseteket sorolja az iszlámista antiszemitizmus kategóriájába, ahol a cselekmény célpontja, legyen az személy vagy létesítmény, egyértelműen egy zsidó hitközséghez tartozik, és ahol az elkövető egyrészt iszlámista eszmék híve, másrészt feltételezhető, hogy a cselekményt ezen eszmék motiválták. A hivatal maga is elismeri, hogy az így regisztrált esetek csupán „a jéghegy csúcsát” jelentik, ugyanakkor már ezen adatok alapján is arra a következtetésre jut, hogy az iszlámista antiszemitizmus nem tekinthető ritkaságnak Németországban.

A BfV rámutat arra is, hogy a 2014 és 2017 között az országba érkezett közel egymillió menekült jelentős része olyan országokból származik, ahol az antiszemita nézetek erősen elterjedtek. Ez pedig egy esetlegesen sikertelen integrációt követően nagyobb nyitottságot jelenthet az iszlámista radikalizálódás felé.

Megjegyzendő, hogy a német szövetségi belügyminisztérium (BMI) – ami alá a BfV is tartozik – által publikált adatok megbízhatóságával kapcsolatban az elmúlt években már többször merültek fel kételyek[1]: gyakran az antiszemitizmus olyan megnyilvánulásait is a szélsőjobboldalhoz sorolták, amiknél nem volt kifejezetten erre utaló jel. A berlini antiszemitizmussal foglalkozó RIAS Berlin 2018-as riportjában[2] az antiszemita cselekmények ideológiai hátterét tekintve az iszlámizmus bírt a legkisebb, csupán 2%-os aránnyal (az esetek 49%-ában a motiváció nem volt meghatározható). Ha azonban csak az (írásbeli vagy szóbeli) fenyegetéseket tekintjük, az iszlámizmus 15%-kal a már második helyen áll.

Az iszlámista antiszemitizmus terjedésében fontos szereppel bírnak az egyes iszlámista szervezetek:az alábbi listán szereplőszervezetek és mozgalmak mind a BfV megfigyelése alatt állnak. A BfV mindazonáltal számos olyan iszlámista motivációjú antiszemita cselekményről tud, ahol az elkövetőről nem mutatható ki a szervezett iszlámizmussal való kapcsolat.

A Muszlim Testvériség németországi partnere, a Német Muszlim Közösség (DMG) célja magát mérsékelt és komoly szervezetként pozícionálni, kapcsolatokat építve ki a német politikai, hivatalos és közéleti szereplőkkel. Ennek a célnak megfelelően a DMG hivatalos képviselői kerülik az antiszemita megnyilvánulásokat, ez ugyanakkor nem mondható az egyes DMG-tagokról.

A Hamasz jelenlegi fő célja Németországban az ott élő palesztinok beszervezése és anyagi támogatás gyűjtése. Mindezidáig nem tudni közvetlenül a Hamaszhoz köthető erőszakos bűncselekményről Németországban, ugyanakkor a szervezet egyértelműen ott is terjeszt antiszemita ideológiát.

A Hezbollah egyrészt a közösségi médiákban aktív, másrészt az általa működtetett al-Manar TV-n keresztül is közvetíti nézeteit. Az al-Manar TV-t 2008 óta tilos Németországban nyilvános helyen sugározni, otthoni készülékeken viszont továbbra is fogható. A Hezbollah által minden évben megszervezett al-Quds-napi tüntetéseken is rendszeresen megfigyelhető antiszemitizmus.

A Hizb ut-Tahrir-t, amely szerint Izrael állam léte „bűn az emberiség ellen”, ugyan a BMI 2003-ban betiltotta, ám a szervezethez kötődő személyek továbbra is aktívak. Tevékenységüket elsősorban a közösségi médiákban fejtik ki. Céljuk a radikális ideológia terjesztése a fiatalok – és ezen belül nem elhanyagolható mértékben a menekültek – körében.

A török alapítású Millî Görüş iszlámista mozgalom ideológiájának fontos része az antiszemitizmus, ugyanakkor a BfV nem erőszakos szervezetként tartja nyilván. A mozgalomhoz kötődő személyek rendszeresen beszélnek például cionisták által irányított imperializmusról és a cionizmus világuralmáról. A Millî Görüş több mint 30000 tagjával a legnagyobb németországi iszlámista szervezet; a nagyjából 2750 német mecsetből 300 tartozik a mozgalomhoz.[3]

A szalafizmus egyre többeket vonz Németországban; 2018-ban 11 ezer fősre tették a szalafista körökhöz tartozók számát; ez a szám 2011-ben még csak 3800 volt. Ezt az is magyarázhatja, hogy a szalafizmus egyfajta „bennszülött iszlámizmusnak” tekinthető: egyrészt elutasítja a nyugati társadalom-felfogást, másrészt viszont nem kötődik egyetlen származási országhoz sem. A szalafista imámok a nyilvánosság előtt jellemzően mérsékelt nézeteket hangoztatnak és kerülik a direkt antiszemitizmust, azonban rendre adódnak kivételek is. A Bundestag által létrehozott független antiszemitizmus-szakértői bizottság 2017-es jelentésében rámutatott: az antiszemitizmus a szalafizmusban viszonylag csekély szereppel bír.

 

[1] Antisemitismus: Zweifel an Statistik; westfalen-blatt.de, 2018.01.27

[2] https://report-antisemitism.de/media/bericht-antisemitischer-vorfaelle-2018.pdf

[3]  Harald Neuber: Die islamische Organisation Milli Görüs will Studenten als Mitglieder werben; Jüdische Allgemeine, 2007.01.25.