Közösségi valláspótlékok
Korábban is sejtettük, de most már kutatások is állítják, hogy a haladó szellemiségű társadalmi mozgalmak, például a Black Lives Matter, kvázi-vallásos élményeket nyújtanak. A Z generáció fiataljai az egyház és a vallás helyett itt találják meg a közösséget és az erkölcsi célokért folytatott közös cselekvés lehetőségét.
BLM tüntetés Stockholmban (Kép: Wikimedia Commons)
„A Z generációnak is van igénye a vallásra. Meglepő, hogy hol találják meg ilyen irányú igényeik kielégítését” – írja Mya Jaradat a Deseret Newsban, Utah állam legrégebben működő lapjában.
Az 1977 óta született fiatalokról azt tartják, hogy számukra kevésbé fontos a vallás, mint a korábbi nemzedékeknél. Igaz, közvélemény-kutatások szerint hasonló arányban járnak templomba, mint szüleik, viszont kevesebbet imádkoznak. Amiből sokan arra következtetnek, hogy csak megszokásból és tiszteletből vesznek részt a szertartásokon (ahová szinte mindig szüleikkel mennek), de belső igényük nincs a vallásra. Ezt az olvasatot támasztja alá az is, hogy a koronavírus miatti templomzár idején jóval kevesebben keresték az online vallási szertartásokat, mint az idősebbek.
A fiataloknak nemcsak spirituális igényeik vannak, de közösségre is vágynak, teszi hozzá Jaradat. Felidézi Elizabeth Drescher vallástudós néhány éve megjelent könyvét, amely arra világított rá, hogy az ifjú amerikaiaknak szükségük van közös cselekvésre és közös értékekre. Drescher újabb tapasztalatai szerint ezt pedig a különböző mozgalmakban, egyebek között a Black Lives Matterben találják meg. A mozgalomban aktívan résztvevő diákok spirituális élményekről számolnak be, és úgy érzik, hogy a mozgalom ügyének felvállalásával fontos, erkölcsi szempontból helyes ügyet szolgálnak. A közös ügy szolgálata a vallási tapasztalathoz hasonló, hiszen közösséget teremt, és értelmet ad az életnek. Drescher egyenesen úgy fogalmaz, hogy a Black Lives Matter és egyéb hasonló mozgalmak elégítik ki a fiatalok „erkölcsi éhségét”.
Címkék:Black Lives Matter, Valláspótlék