Közel hétezer kisvárdai szállt fel a halál-vonatra

Írta: Friss Média - Rovat: Belföld, Hírek - lapszemle

“Közel hétezer kisvárdai szállt fel a halál-vonatra… Napjaink történelme mutatja, hogy a magyar társadalom máig nem heverte ki, nem dolgozta fel lelkileg a kirekesztések egyik legszörnyűbb történelmi sorozatát: az 1944. évi deportálások, tömeges gyilkosságok emlékét, amely a zsidóknak minősített embertársaink megkülönböztetésével kezdődött, s folytatódott azzal, hogy átengedtük őket egy olyan idegen hatalomnak, amely példátlan embertelenséggel elpusztította mindnyájukat” – írja a megemlékezésről a frissmedia.hu.

A holokauszt áldozataira emlékeztek május 30-án délelőtt a kisvárdai Rétközi Múzeum, Kisvárda Város Önkormányzata, a Kisvárdai Települési Értéktár Bizottság és a KALANIT Magyar-Izraeli Baráti Társaság közös szervezésében.

74 évvel ezelőtt április 16-án vette kezdetét a magyarországi zsidóság gettóba zárása, különös kegyetlenséggel való elkülönítése attól a nemzettől, amelyben született, amelynek nyelvét beszélte, kultúráját, gazdaságát gyarapította, s melynek létéért (szabadságáért) az elmúlt századokban vérével is áldozott.

Leleszi Tibor kisvárdai polgármester

„Soha nem felejthetjük és soha nem felejthetjük el, hogy abban a 74 esztendővel ezelőtti tragikus évben, halálvonatok végeláthatatlan sora indult el, a magyar területekről a náci koncentrációs táborok felé. Kisvárdáról is!” – mondta emlékező beszédében Leleszi Tibor. A kisvárdai polgármester sorolta is a szörnyű dátumokat: 1944.május 27. szombat, május 29.hétfő, május 30. kedd és május 31. szerda. A halál dátumai Kisvárda életében.

A polgármester szavai után nyílt meg Somos Péter, „Jeruzsálem arcai” című fotókiállítása, mely minden hétköznap, 08.00 órától 16.00 óráig látható díjmentesen a kisvárdai Konferencia Központban.
„Úgy gondolom, hogy a holokausztra adott méltó válasz Izrael Állam kikiáltása volt éppen 70 évvel ezelőtt, 1948. május 14-én.

Somos Péter (Fotók: Szabó Sándor)

Természetesen lehetetlen megismerni Jeruzsálemet csupán fényképek alapján. Nem volt célom képes idegenvezetést tartani, arra ott vannak az útikönyvek. Talán az idegenvezetés nem is egészen ideillő szó, ugyanis a Jeruzsálemben járt ismerőseim mind azt mondták, hogy a rövid idő ellenére otthon érezték magukat. Ezt az otthonérzetet kíséreltem meg becsempészni a fotóimba, s igyekeztem hozzátenni egy kis pluszt is, amit a hívő emberek éreznek meg igazán.” – nyilatkozta tárlatáról Somos Péter.

A teljes cikk

támogatás