Koronavírus és deglobalizáció

Írta: Szombat - Rovat: Hírek - lapszemle

Bár a koronavírusról még mindig keveset tudunk, a kommentariátus teszi a dolgát, és megpróbálja felmérni a koronavírus hosszútávú társadalmi és politikai hatásait. Abban szinte mindenki egyetért, hogy a víruspánik hatására visszaszorulhat a globális szabad kereskedelem.

Képünk illusztráció

„Egyelőre még nem tudjuk, hogy a koronavírus több halálos áldozatot követel-e, mint az évi rendes influenzajárvány, de az máris valószínűsíthető, hogy a koronavírusnak hosszú távú következményei lesznek: véget érhet a hiperglobalizáció korszaka” – jósolja Kate Andrews, a Spectator gazdasági szakírója – tudósít a Metazin.hu.

A bal- és jobboldali populizmus megerősödése miatt egyre több közgazdász emel szót a túlzásba vitt globalizáció ellen, köztük olyanok is, akik korábban a neoliberális szabadpiac hívei voltak, mondván, a globális szabad kereskedelem fokozza az egyenlőtlenséget.

A koronavírus arra is rávilágított, hogy a globális kereskedelmi és ipari láncok rendkívül sérülékenyek – írja Andrews. Már a kínai karanténok is jelentős beszállítói fennakadásokat okoztak világszerte. A helyzet azóta tovább fokozódott. A turizmus és a termelés visszaesésének az egész fejlett világban súlyos következményei lehetnek. Hirtelen világossá vált, hogy mit is jelent az Egyesült Királyságnak, hogy a szerszámipar felét Kínába szervezték ki.

A koronavírus hatására miden bizonnyal visszafordul a globalizáció – véli Andrews. Amerika már korábban kereskedelmi háborút indított, és valószínű, hogy a koronavírus okozta fennakadások miatt máshol is megerősödik a protekcionizmus. A fertőzés hatására az államhatárok jelentősége is megnőhet – teszi hozzá Andrews, megjegyezve, hogy a berlini fal leomlásakor csak 15, ma viszont már 77 szögesdrót-kerítés védi országok határait a világban.

támogatás
Pop up banner
[popup][/popup]