Körkérdés a zsidó civil szervezetekhez – Zachor Alapítvány

Zsidó civil szervezetekhez fordultunk, hogy osszák meg a nyilvánossággal idei terveiket. A Zachor Alapítványtól Szőnyi Andrea igazgató, a Dél-kaliforniai Egyetem (USC) Soá Alapítvány nemzetközi oktatási főtanácsadója és magyarországi képviselője válaszolt kérdéseinkre. 

Mire fókuszáltok, milyen programokat terveztek a 2016-os évben?

2016-ban folytatjuk és kiszélesítjük programjainkat. Kiemelném nem formális oktatási programunkat, a Történelmi séták a régi pesti zsidónegyedben – diákvezetéssel címűt, melyben a Zachor Alapítvány képzett önkéntesei – középiskolások és egyetemisták – a kortárs vezetés módszerével vezetnek diákcsoportokat  helytörténeti sétákon, megismertetve őket a vallással, a kultúrával, a történelemmel, a holokauszt eseményeivel és emlékezetével. Programjaink meghatározott pedagógia célokkal és elvárt tanulási eredményekkel rendelkeznek, ez utóbbit értékelés nyomán mérjük is. Évente több ezer diák vesz részt ezeken a sétákon.

Történelmi séták programunkat új helyszínekkel és új módszerekkel is fejlesztjük. A Dél-kaliforniai Egyetem (USC) Soá Alapítványával együttműködve Magyarországon a Zachor Alapítvány valósítja meg az úgynevezett ‘I Walk’ programot Virtuális találkozások túlélőkkel és szemtanúkkal – Történelmi emlékezet és autentikus történelmi helyszínek címmel. Itt a sétákat a Soá Alapítvány Vizuális Történelmi Archívumából származó videóinterjúk egyes kapcsolódó részleteivel egészítjük ki (az archívum 1335 magyar nyelvű interjút tartalmaz), melyeket a résztvevő diákok a helyszínen tableteken néznek meg és elemeznek. A megtekintéshez mindig kognitív vagy empátiás készséget fejlesztő feladat is kapcsolódik.

2016-ban talán a legfontosabb fókusz az, hogy helyi partereinkkel a sétákat vidéki helyszíneken is megvalósítjuk. Áprilisban kortárs vezetéssel megvalósuló zsidó helytörténeti sétákat tartottunk Aszódon, Békéscsabán, Miskolcon, Pécsett és Szegeden. Fontosnak tartjuk, hogy személyessé tegyük a múltat és azt is megértsék a diákok, hogy a történelmi események ott helyben, a saját szűkebb környezetükben zajlottak le. Így talán könnyebb megérteniük, hogy a ma eseményeihez nekik is közük van. Ez lehet az út, amin elindulva felelősebb állampolgárokká válhatnak.

További programjainkban tanárképzéseket szervezünk, melyeken részben a helytörténeti oktatás jelentőségére helyezzük a hangsúlyt, részben a személyes megközelítésre, illetve a 21. századi pedagógiai módszerek alkalmazására a holokausztról és az előítéletekről való oktatásban. A Soá Alapítvánnyal a tanárképzésben és a digitális tananyagok fejlesztésében is együttműködünk , emellett részt veszünk két további nemzetközi programban, az egyikben az amszterdami Anne Frank Házzal, a másikban egy svédországi szervezettel fejlesztünk közösen digitális oktatási anyagokat.

Zsebkönyv a zsidónegyedről – fiataloknak című kiadványunk második kiadása hamarosan megjelenik. Idénre várható még J.L. Perec jiddis író novelláskötetének magyar nyelvű kiadása, valamint Pauk Anna A 12539-es számú fogoly című visszaemlékezésének megjelentetése multimédiás tananyaggal kiegészítve, melyben négy női sorson keresztül tanulhatnak a kirekesztésről, a túlélésről, a visszatérés és a továbbélés nehézségeiről.

Milyen problémákkal, kihívásokkal néztek szembe?

Rengeteg kiváló, elkötelezett tanárral dolgozunk együtt. De látjuk azt is, hogy gyakran az intézményi környezet nem támogató. A tantervekben lenne hely témáink árnyaltabb oktatására, de a szűkös órakeretek, a pedagógusokra nehezedő nyomás miatt nehéz dolguk van a tanároknak.

Mit üzentek a Szombat olvasóinak, mire hívjátok fel a figyelmüket? 

Az oktatás – így a holokausztról való oktatás is -: szakma, jól körülhatárolt pedagógiai irányelvekkel. Gyakran látjuk, hogy sok jó szándékú kolléga, civil aktivista nyúl a témához, sajnos úgy, hogy azzal több kárt okoz, mint hasznot. Ezen próbálunk változtatni programjainkkal.