Könyvheti ajánlók
Az ünnepi könyvhét zsidó témájú könyveiből adunk egy válogatást:
vallás és hagyomány; fikció és történetírás; vers és próza; esszé és életrajz is akad az olvasnivalók között.
Atlantisz Kiadó
Zohár
A magyar könyvkiadás történetében rendkívüli vállalkozás a Zohár első magyar nyelvű kiadása. A legnagyobb hírű középkori zsidó Biblia-kommentárt arámi és héber nyelvből Uri Asaf fordította. A közel ezer oldalas, bibliapapírra nyomott, igen szép kötésű kiadvány nemcsak a Teremtés könyvének kommentárjait és ezek kiegészítéseit foglalja magában, hanem a fordító, valamint Tatár György (a valódi szerzőnek tartott) Mose de Leon kiadásáról írt tanulmányait, és az egyes kommentárokhoz készült alapos, a magyar Biblia-fordítás fontos kérdéseit érintő fordítói jegyzeteket is.
“Ha kinyitom a Zohár könyvét, látom az egész világot.“ A Zohár a népszerű nevén kabbalának nevezett középkori zsidó bölcselet központi és legismertebb műve.
Helikon Kiadó
Hannah Rotschild: Pannonica. A rebellis bárónő
A gyönyörű, talpraesett, magyar származású Pannonica Rothschild bárónőnek látszólag megvolt mindene: gyerekek, sármos férj, vagyon. Mégis, amikor meghallja a legendás dzsessz-zenész, Thelonious Monk egyik dalát, a zene megigézi őt; elhagyja a férjét, és elindul, hogy megkeresse a férfit. Nica New Yorkba utazik, ahol az arisztokrácia kitagadja, a zenésztársadalom viszont tárt karokkal fogadja. Nyitható tetejű Bentley-je megszokott látvány lesz a klubok előtt, Nica pedig odabent Bibliának álcázott laposüvegéből kortyolgatja a whiskyt. Pletykák sora kering róla a lapok hasábjain, azonban rossz hírneve akkor pecsételődik meg véglegesen, amikor lakásában holtan találják a kábítószerfüggő szaxofonista, Charlie Parkert.
A regényes életrajz végigkíséri Nicát különleges és izgalmas életútján az impozáns szülői háztól az afrikai csatamezőkig, a holokauszt árnyékából a New York-i jazzélet vérpezsdítő világáig.
Kalligram Kiadó
Jichak Katzenelson / Halasi Zoltán: Ének a kiirtott zsidó népről / Út az üres éghez
Végigélni három évet a varsói gettóban, éhezést, megaláztatást, látni a deportálást, elveszíteni mindenkit, családot, barátot, nézni az égő gettót, utolsó élőként szólítani a halottakat, mindez embertelenül nehéz. Jichak Katzenelson lengyelországi zsidó költő azonban megbízást kapott, hogy foglalja versbe a néphalált: társai azért menekítették ki a varsói gettóból, hogy mondja el az utókornak azt, ami elmondhatatlan.
A Kalligram Kiadó különleges szerkezetű (vers-próza-vers) kötete az európai kultúrát a legkritikusabb pillanataiban ragadja meg. A fegyvertelen zsidó lakossággal szemben alkalmazott gyilkos náci terror fejezeteiről, majd a varsói gettófelkelők fegyveres ellenállásáról megrázó panorámaképet fest az eseményeket átélő Jichak Katzenelson. Ének a kiirtott zsidó népről címmel írt jiddis nyelvű poémája egyedülálló verses beszámoló a soáról: személyes gyászének és krónikás tudósítás egyben. A poéma fordítója, Halasi Zoltán Út az üres éghez című rendhagyó prózájában annak a jiddis nyelvű kultúrának ered a nyomába, amelyet a náci halálgépezet radírozott le Európa térképéről. Halasi belülről ábrázolja e kultúra életét és elpusztításának stációit, jellegzetes foglalkozású emberek, többnyire értelmiségiek, zsidók, németek és lengyelek hármas szemszögéből, zömmel dokumentumnak álcázott szövegek formájában. Míg Halasi prózája a felhalmozott kollektív tudás törékenységéről szól, addig függelékben közölt Da capo – Középkor című versciklusa a holokauszt elsüllyedt előzményét, közös Európánk tudatalattiját hozza felszínre.
A műből részlet itt és tovább a kiadó honlapjára.
Sándor Iván: A Vanderbilt-yacht hajóorvosa
A regény a jelenben is élő múlt útvesztőit kutatja. Sándor Iván regényeiben mindig a közép-európai emberi színjáték elevenedik meg. Ezúttal kitágítja a sorsszínpadot: európai emberi színjáték nézőivé avatja az olvasót. Milliárdosok, hajóskapitányok, frivol asszonyok, gyilkosok és áldozatok, mentségeket keresők és a szégyentől szabadulni nem tudók, a tetteik elől menekülök, és a múlttal szembenézők kavargását, az útvesztőket közösen bejáró férfi és nő szerelmi kalandja kíséri.
Magvető Kiadó
Steve Sem-Sandberg: Azok a szegény Łódźiak
A łódźi (litzmannstadti) gettó jelentős ipari központ volt a II. világháborúban. Az itt összegyűjtött zsidók Németország és különösen annak hadserege számára termeltek az üzemekben és műhelyekben; reménykedve, hogy ha kiszolgálják a nácikat, életben maradhatnak. Sem-Sandberg történetének főszereplőjét, Mordechai Chaim Rumkowskit a németek nevezték ki a łódźi Zsidó Tanács elnökévé, széles körű hatalommal ruházva fel őt. Rumkowski meglehetősen ellentmondásos vezető volt: miközben a maga eszközeivel igyekezett megmenteni a zsidókat, együttműködött a nácikkal. A regény azonban nemcsak az ő történetét jegyzi le, hanem a többi túlélésért küzdő emberét is. Sem-Sandberg a gettó levéltárának alkalmazottai által írt Gettókrónika több mint 3000 oldalas dokumentumanyagára, illetve levelezésekre, tanúvallomásokra, fényképekre alapozva fest pontos, árnyalt, hátborzongató képet a gettóbeli életről. Feltárja előttünk az emberi természet titkait, felvázolva azt is, milyen viselkedési minták közül választ(hat)unk veszélyhelyzetekben.
Részlet a regényből itt és tovább a kiadó honlapjára…
Múlt és Jövő Kiadó
Somlyó Zoltán összegyűjtött művei II. Versek 1.
A kiadó gondozásában most először jelennek meg Somlyó Zoltán verseskötetei összegyűjtve, eredeti szerkezetükkel, teljes szövegükkel. Somlyó Zoltán, az átkozott költő a 20. század elején kibontakozó modern magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja. Csak költőnek tekintették, mint Karinthy örökérvényű sorai bizonyítják. („Költő volt, csak költő, semmi több. Költő volt – valódi költő – nem kevesebb! Átkozott költő.”)
Alexander és Margarete Mitscherlich: A gyászolásra képtelenül
A Mitscherlich házaspár könyve 1967-ben Németországban a náci múlttal való szembenézés első nagy hullámát váltotta ki. Felszabadító erővel hatott azokra a német fiatalokra, akiknek elegük volt az akkori német társadalom morális eltompultságából és az anyagi jólétbe való belefeledkezéséből. Mitscherlichék szociálpszichológiai elemzése szemléletesen mutatja be, hogyan függ össze mindez a „szeretet német módjával”. Az elnyomáson alapuló nevelés által infantilizált és az első világháború elvesztése miatt traumatizált németek gyermeki csodavárással fordultak a minden bajukra megoldást kínáló gigantikus apafigura, Hitler felé. Őt vakon követve elhallgattatták lelkiismeretük szavát és minden felgyűlt agressziójukat a vezér által bűnbakként megjelölt csoportokra – a zsidókra, cigányokra, a rendszer ellenségeire – zúdították. A német lakosság többsége a súlyos vereség hatására sem szembesült a kollektív bűnnel, hanem elhárító mechanizmusok – tagadás, elfojtás, kivetítés, meg-nem-történtté tevés – bevetésével próbált emelt fővel fellépni egy virágzó gazdaságú új Németország polgáraként.
Olvasónapló 2013-2014
Heller Ágnes olvasónaplójának második évfolyamát bocsátja útjára a Múlt és Jövő Kiadó. Heller Ágnes életművének ez az új műfaja a kiapadhatatlan olvasási szomj, az elkövetkezendő filozófiai témákat és gondolatokat felvázoló esszé és az év, a hó naplóját is rögzítő szellemes, néhol játékos, dokumentum. „Mindenevő” mohósággal sorakoznak benne újraolvasott (és -értelmezett) klasszikusok, új detektívregények (töredékeiben a meg nem írt detektívregény filozófiája is föl-fölsejlik), író és filozófusportrék, valamint a nehezen abbahagyott A mai történelmi regény című munkájának utóhullámai. S persze a magyar holokauszt 70. évfordulója is felfakasztja a nagy apokalipszis elbeszéléséhez fordulást.
A szerző dedikál a könyvhéten (Vörösmarty tér, 91-es stand): 2014. június 13-án 16-tól 18 óráig, június 14-én 18-tól 21 óráig és június 15-én 18-tól 20 óráig.
Minerva Kiadó
Shiri Zsuzsa: Klára virágos ruhája
Shiri Zsuzsa, a fiatal, első könyves szerző útja Magyarországról indult és Izraelben folytatódik. A holokausztot talán szülei elbeszéléseiből, szociológus kutatói múltjából ismeri. De ő már izraeli asszony, kicsit magyar izraeli gyerekekkel. Kisregénye (Klára virágos ruhája) pedig izraeli írás, a magyar háttér felidézett álmaival. A kisregény egy 14 éves korában koncentrációs táborba hurcolt, és a tábori bordélyba kényszerített gyereklány története, aki már szabad emberként sem tudott megszabadulni attól a csapdától, hogy a testéért mindent megkaphat cserébe. Igaz, soha nem magáért, mindig másokért öltötte magára a bordélyban viselt virágos ruháját.
Noran Libro Kiadó
Mózes Endre (szerk): Ki szereti a zsidókat? A magyar filoszemitizmus
Az antiszemitizmusról a mai Magyarországon gyakran a végkimerülésig folynak a viták, megnyugvás helyett újabb indulatokat gerjesztve. Közelítsük meg a kérdést az ellenkező oldalról: Kik és miért kedvelik a zsidókat, mit találnak bennük rokonszenvesnek, méltánylandónak, követendőnek? Milyen érdemeikre tekintenek elismeréssel? Hátha ez a megközelítés kevesebb feszültséget gerjeszt és több teret hagy a konstruktív vitának.
Kovács András azokat a válaszolókat vette szemügyre, akik a közvélemény-kutatások során kedvezően nyilatkoztak a zsidókról. Nagy Péter Tibor a zsidókkal házasodni kész emberek portréját próbálta megrajzolni egy másik adatfelvétel nyomán. Karády Viktor a zsidó-keresztény házasságok történelmi dinamikáját mutatja be. Vekerdy Tamás saját családjának etnikai tarkaságán keresztül érzékelteti, milyen sebeket ejt, ha az itt élő embereket valamilyen szempont szerint kezdjük rangsorolni. Müller Péter Sziámi a „jó antiszemitizmusról” értekezik. Dr. Czeizel Endre a magyar Nobel-díjasok hátterét és életútját vázolja fel. Gadó János úgy látja, hogy a filoszemitizmust gyakran éppúgy a zsidók mássága ébreszti fel, mint az antiszemitizmust.
A könyv bemutatójára június 11-én 14 órakor kerül sor az Örkény István könyvesboltban. (1137 Szent István körút 26). A kötet szerzői a Vörösmarty téren, a Noran Libro sátránál dedikálnak június 13-án 16 órakor.
További részletek a kötetről itt és itt, az egyik megjelent írás itt.
Szántó T. Gábor: Kafka macskái
Auschwitzi túlélő egy folyóirat címlapján felismeri Kafkát, akivel együtt volt a lágerben. A történet hitelessége zavarba ejtő, hiszen Franz Kafka 1924-ben elhunyt… Nyomozás Pesten, Prágán, Bécsen, Berlinen, Oxfordon és szerelmeken át Tel-Avivig.
A Kafka macskái bemutatójára június 10-én Pécsett 17.00-kor a Nádor Galériában a POSzT OFF programjának keretében, 11-én Miskolcon 16.00-kor a Helynekemben, 12-én Debrecenben 14.00-kor a könyvheti pódiumon, 15-én Szegeden 17.00-kor a Grand Caféban kerül sor. Szántó T. Gábor június 13-án, pénteken 16.00-16.30 között dedikál Budapesten az Írók Boltjában, 16.40-kor pódiumbeszélgetésen vesz részt a Vörösmarty téren, utána 17.00-kor a Noran Libro-nál, 15-én vasárnap 11.00-kor ugyancsak a Vörösmarty téren a Noran Libro-nál dedikál.
További részletek a könyvből itt és itt.
Scolar Kiadó
Molnár Judit: Csendőrtiszt a Markóban – Ferenczy László csendőr alezredes a népbíróság előtt
A „magyar Eichmann” peranyaga bevezető tanulmánnyal, kiegészítő dokumentumokkal, fotókkal, térképekkel. A magyar holokauszt legdrámaibb időszakában, a német megszállást követő hónapokban Ferenczy László csendőr alezredesnek kulcsszerepe volt az Endlösung magyarországi végrehajtásában. A könyv a korabeli dokumentumok alapján részletesen ismerteti Ferenczy-ügyét. Tartalmazza a vádlott saját kezűleg írt fogházbeli feljegyzéseit – melyekben Ferenczy ismerteti az életútját, és lényegében előadja a védekezését – és kihallgatási jegyzőkönyvét, a tanúkihallgatási jegyzőkönyveket, a vádiratot, a tárgyalási jegyzőkönyveket és az ítéletet, illetve mindazokat a tanúvallomásokat, melyeket Ferenczy más vádlottak népbírósági tárgyalásain tett.
Sági György: Gilgul
Sági György Gilgul című bensőséges regényében egy zsidó pár útját követi, akiket elszakít egymástól a munkaszolgálat a második világháború alatt. A finoman építkező szöveg érzékenyen tárja fel az emberi lét határhelyzeteit.
“Keresem őket. Weisz Györgyöt. Akár az apám is lehetne, ha már ő adta a nevét nekem. Nem is adta, az anyám közvetítette. Magához vette, őrizte, aztán amikor eljött az ideje, továbbadta nekem. Mintha jussom lett volna rá. Keresem Weisz Györgyöt és főleg az anyámat. Már késő. Csak én kerekíthetek történetet köréjük. Ha már elfogadtam a nevem.”
A szerző június 15-én 16 órakor dedikál a Vörösmarty téren a Scolar Kiadó standjánál (48-as).
Részlet a regényből itt, további részletek a kötetről itt…
Park Könyvkiadó
Bengt Jangfeldt: Raoul Wallenberg élete
Bengt Jangfeldt Raoul Wallenberg élete című könyve korábban nem hozzáférhető svéd és orosz levéltári forrásokra is támaszkodva sok új tényt tár fel Wallenberg neveltetéséről, amerikai éveiről, családtagjaihoz fűződő viszonyáról, budapesti tevékenységéről, letartóztatásáról és moszkvai fogságáról. A fotókkal gazdagon illusztrált Raoul Wallenberg élete az első, magyarul megjelenő, átfogó Wallenberg életrajz.
Június 17-én 17 órától a Magyarországra látogató szerző Vári György irodalomtörténésszel beszélget az Erzsébet téri Design Terminál konferenciatermében. A bemutatót követően Wallenberg Erzsébet téri emlékművét Karin Olofsdotter, Svédország nagykövete, valamint Nina Lagergren, Raoul Wallenberg testvére avatja fel.
Részlet a könyvből itt, és további részletek a kötetről itt…
Vince Kiadó
Jalsovszky Katalin – Tomsics Emőke – Toronyi Zsuzsanna: A magyarországi zsidóság képes története
Menórával díszített, derékban kettétört sírkő a 3. századból – csodálkozó, fejét vakaró szemüveges kisfiú a Teleki téri lakászsinagógában. Nyitó és zárókép. A kettő között: Árpádházi királyok héber betűjegyes ezüstdénárjai, törökkori zsidó temetőben talált, mazal tov feliratú menyasszonyi aranygyűrű, a zsidók egyenjogúságát kimondó 1849. IX. törvénycikk, herendi porcelán szédertál, a Párisi Nagy Áruház, “tudósasztal” a Centrál kávéházban, a Borsszem Jankó karikatúrái, szecessziós épületek sora, plakátok, az Auschwitz-album lapjai, a Zsidó Nyári Fesztivál. A mintegy 550 fénykép (közülük több most kerül első ízben a közönség elé) és a történelmileg hiteles szövegek meggyőzően dokumentálják azt a szerepet, amellyel a zsidó közösségek és tagjaik hozzájárultak Magyarország anyagi gyarapításához, kulturális-szellemi-tudományos értékeinek gazdagításához.
