Konferencia a vallásközi párbeszéd Magna Chartájáról

Írta: Agonás Szonja / Magyar Kurír - Rovat: Hírek - lapszemle

Következetesen a II. Vatikáni Zsinat és Egyházunk útmutatását alapul véve folytassuk a párbeszédet – mondta Erdő Péter bíboros a II. Vatikáni Zsinat Nostra Aetate kezdetű, a katolikus Egyház és más vallások viszonyáról szóló dokumentumáról szóló tudományos konferencián.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem együttműködésben rendezett eseményen több püspök mellett Ilan Mor, Izrael Állam magyarországi nagykövete is előadást tartott az egyetem Szent II. János Pál dísztermében.

Erdős Péter fotó Lambert Attila Magyar Kurír

Erdős Péter (fotó: Lambert Attila, Magyar Kurír)

A holokauszt emlékév alkalmából megtartott konferencia nyitó beszédében Erdő Péter hangsúlyozta: a zsidó vallással való párbeszéd természeténél fogva más, mint az ökumené. Itt a történelem a közös pont, amelyből közös gondolkodás táplálkozik. A zsidóság és kereszténység történelmileg megalapozott viszonya megtanít minket az idősebb testvér értékelésére – hangsúlyozta a főpásztor. – Ma, amikor Ferenc pápa zarándokként járja a Szentföldet, különösen fontos emlékezni arra, hogy Isten népe valóságos népközösség, amelynek megvan a hivatása.

A Nostra Aetate különleges és transzformatív pillanat volt az izraeli és a katolikus kapcsolatokban – jelentette ki Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete. Az újfajta szemléletű dokumentumnak köszönhetően a zsidók szinte egy csapásra elátkozott népből Isten szeretett népévé, az isteni terv részesévé váltak a hivatalos katolikus tanításban. Ilan Mor ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a korszakalkotó dokumentum nem feltétlenül van jelen a köztudatban, ahhoz, hogy egyetemes meggyőződéssé váljon, még dolgoznunk kell. Fontos a dialógus is, de az is, hogy aktív lépésekkel terjesszük a Nostra Aetate szellemiségét – tette hozzá. A nagykövet utalt Ferenc pápa napokban zajló szentföldi látogatására, aki a zsinati dokumentum szellemében a Soá kapcsán így nyilatkozott ma a Jad Vasem Múzeumban, hogy „Soha többé, Uram, soha többé!”

Székely János esztergom-budapesti segédpüspök a katolikus–izraelita kapcsolatokról szólva kiemelte, hogy a két vallás kapcsolatában alapvető az a 2. századi katolikus teológiai megállapodás, hogy az Ó- és Újszövetség között nincs törés, de minőségi ugrás igen. Székely püspök hangsúlyozta, hogy az antiszemitizmus nem keresztény gyökerű, de a nácizmus, antiszemitizmus szószólói keresztény gondolatokat is felhasználtak szólamaikhoz. Emiatt a kétértelmű kapcsolat miatt fontos volt egy békítő hangú dokumentum, a Nostra Aetate, amely a keresztény–zsidó párbeszéd Magna Chartájának bizonyult. Az elmúlt ötven évben például a katolikus–zsidó párbeszéddel foglalkozó szentszéki bizottság létrehozásával nagy előrelépések történtek ezen a területen. Magyarországon a Keresztény–Zsidó Tanács többek között azzal kíván tenni a kapcsolat javításáért, hogy a magyarországi zsidóság történetét kiegészítő tananyag összeállításán dolgozik.

Orosz Atanáz miskolci püspök-exarcha a keleti egyházak másvallásúakhoz való viszonyulásának problémáiról, illetve a közeledés reményeiről beszélt előadásában. A főpásztor elismerte, hogy a bizánci énektár egyes kánonjai és a liturgia húsvét előtti részei ma is őrzik a zsidókkal kapcsolatos éles hangvételt, ugyanakkor a reggeli ima – a Sionra való fölmenetel zsoltárparafrázisával – egyértelműen óvja a bizánci keresztényeket a helytelen ítélkezéstől. A problémás részek azért maradhattak benne a keleti liturgiában, mivel a keleti egyházak esetében nincs olyan egyértelmű tekintély – mint a katolikus Egyházban a II. Vatikáni Zsinat vagy az Apostoli Szentszék –, amely ennek gátat vethetne. Erre csupán a 2016 pünkösdjén összeülő pánortodox zsinat adhat lehetőséget.

Márfi Gyula veszprémi érsek a katolikus–protestáns kapcsolatokról értekezve kijelentette: ha jóindulattal közelítünk egymáshoz, akkor valósan lehet a különbségeket kisebbíteni. Ezt a protestáns sola scriptura-elv segítségével mutatta ki. A protestánsok szerint csak a Szentírásban gyökerező dolgok lehetnek hitünk tárgyai, a katolikusok ezzel szemben a Szent Hagyományt is hitük alapjának tartják. Ezt tekinthetjük nagy távolságnak is, de azt is észrevehetjük, hogy a Szent Hagyomány is bibliai alapú, illetve a Szentírás a Szent Hagyomány lecsapódása – s így már a két tanítás nem is áll szöges ellentétben egymással. Márfi érsek kiemelte protestáns oldalon a Keresztény Egyházak Világtanácsának szerepét, amely olyan alapvető igazságok rögzítésével jött létre, mint Jézus istenségének, emberségének és megváltói voltának elfogadása, valamint a Szentháromságban való hit.

A teljes cikk itt olvasható.

[popup][/popup]