Kolozsvár városa zsidó napokat ünnepel, a Mi Hazánk gyűlöletet terjeszt Erdélyben

Írta: Szombat - Rovat: Hírek - lapszemle

A rendezvénysorozat megnyitóján első alkalommal tekinthette meg a szélesebb közönség is a felújított kolozsvári neológ zsinagógát. Amint Schwartz Róbert, a kolozsvári zsidó hitközség elnöke fogalmazott, az esemény ezért avatóünnepségnek is tekinthető.

A kolozsvári neológ zsinagóga

Csoma Botond, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi frakcióvezetője köszöntő beszédében azt hangsúlyozta: Kolozsvárt a zsidó közösség által teremtett szellemi és anyagi kincsek miatt is nevezték kincses városnak. A politikus megjegyezte: a zsidóság 2000 éve diaszpórában él, és sok nemzet kultúrájának az elemeit olvasztotta magába. Ezért híd is volt a kultúrák között, és a tolerancia üzenetét hordozta magában. Úgy vélte, a mai kolozsváriaknak kevés alkalmuk van találkozni a zsidó kultúrával, érdemes tehát kihasználniuk a zsidó napok rendezvényeit.

A Magyarország kolozsvári főkonzulátusa nevében szóló Mile Balázs konzul arra emlékeztetett, hogy az európai kultúra a görög-római és a zsidó-keresztény hagyomány alapján épült fel. A konzul nagy dolognak nevezte, hogy a koronavírus-járvány miatti két évi kényszerszünet után “újra találkozhatunk a zsidó hagyomány kincseivel, kultúránk alapjaival, és ezáltal önmagunkkal is”.

A felújított kolozsvári neológ zsinagóga (Fotó: Csoma Botond facebook oldala)

A Kolozsvári Zsidó Napokat a Kolozsvár Társaság és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) szervezte a Határtalan Kultúra Program keretében. A vasárnapig tartó rendezvénysorozaton koncertekre, történelmi sétára, irodalmi és gasztronómiai rendezvényekre, valamint liturgikus dalokra és imákra várják az érdeklődőket.

A megnyitón Laczkó Vass Róbert és Szép András Rekvizitumok régi verseimből – Radnóti Miklós emlékezete című előadását nézhette meg a közönség. (MTI)

*

Míg Kolozsvár városa a befogadásról tesz tanúbizonyságot, a magyarországi Mi Hazánk szélsőjobboldali párt gyűlöletet igyekszik terjeszteni Erdélyben.

„Ha az ilyeneket a magyarok nem tudják felakasztani, maguk közül nem tudják kiiktatni, akkor nem csoda, hogy oda jutunk, ahol tartunk” – hangzott el egy ismert erdélyi újságíró nevének említése mellett a Mi Hazánk Mozgalom székelyföldi szervezetépítő turnéja sepsiszentgyörgyi helyszínén a napokban Az idézet Bartha Barnától, a Mi Hazánk Nemzetpolitikai kabinet vezetőjétől származik.

„A zsidók által pontosan kitalált pusztító, bomlasztó programokkal teszik tönkre a székelyeket. Amilyen színvonalon van most a székely néplélek, az a magyar szónak köszönhető, a televízión keresztül beérkezett mocsok miatt. Vagy meg lehet hallgatni (…)-t, hát ha az ilyeneket a magyarok nem tudják felakasztani, maguk közül nem tudják kiiktatni, akkor nem csoda, hogy oda jutunk, ahol tartunk. És ő is székelynek vallja magát. Nem tudom, hogy ki ismeri (…) tevékenységét, de nincsenek szavaim rá. Ezeket a népnek ki kell közösítenie maga közül. Ki kell kérjék maguknak a székelyek, hogy ilyen emberek (…) bárhol dolgozzanak” – mondta Bartha Barna – írja a Transtelex. (Az újságíró nevét a védelme érdekében nem közöljük, de a politikus kétszer is a nevén nevezte – jelzi a lap.)

Az elmúlt napokban székelyföldi körútra indult Magyarország nemzeti radikális pártja, a Mi Hazánk Mozgalom. A pártot Szabadi István, egy televíziós újságíróból lett pártigazgató, jelenleg országgyűlési képviselő, a marosvásárhelyi származású Bartha Barna, a Mi Hazánk Nemzetpolitikai kabinet vezetője, a Magyar Önvédelmi Mozgalom egykori alelnöke és az Udvarhelyszéken élő Kovács Nemes László, a betiltott Magyar Gárda volt tagja mutatta be Marosvásárhelyen, Székelykeresztúron, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön. A bemutatkozó eseményeket minden helyszínen teljes érdektelenség övezte, a hallgatóságuk csak alig néhány személyből állt.
[popup][/popup]